Hosszadalmas restaurálási munkálatok után február 11-én megnyitották a látogatók előtt Neferhotep ókori egyiptomi írnok sírkamráját.
A gazdagon díszített sír a nyugat-thébai El-Khokha nekrolopiszban, a Nílus és a Királyok Völgye között félúton található. Tutanhamon utódja, Ay fáraó idejében ezen a területen vájták sziklába a magas rangú tisztviselők sírjait, köztük az i. e. 1320 körül elhunyt Neferhotepét, aki a karnaki templom fő írnoka volt, egyben a szentély haszonállataiért, gabonájáért és rabszolgáiért felelt.
A 49. számú sírt egy skót kutató fedezte fel 1826-ban. Az ő naplóiban szereplő rajzokon még látszanak a festett falak, kivehetők a festmények tiszta színei, és hogy a földön múmiák hevernek. Három év elteltével, amikor Jean-François Champollion, az egyiptomi hieroglif írás megfejtője belépett a sírba, a falakat már zsíros, fekete koromréteg borította, a múmiák pedig el voltak szenesedve.
A régészek tudományos elemzések, a sírban található régészeti leletek és történelmi források segítségével kiderítették, hogy a balzsamozóolajjal bedörzsölt múmiákat valaki valamiért elégette.
A sír állapota más szempontból is siralmas volt, főleg a nagy esőzések utáni vízbetörések és amiatt, hogy évtizedekig egy család lakóhelyéül szolgált. Német régészeknek végül egy új, Egyiptomban első ízben itt alkalmazott lézeres technológiával sikerült megtisztítaniuk a több mint 3300 éves sír falfestményeit.
A restaurálás során aprólékos munkával kijavították vagy stabilizálták a megrongálódott felületeket, valamint Neferhotep és felesége, Meritré szobrát is. A munkát a Buenos Aires-i Egyetem tudóscsoportja segítségével sikerült befejezni.
A falakon most látni, hogy néhány részén arany színben csillog, mivel az ókori egyiptomi kézművesek pisztáciafa-gyantát kentek fel védőrétegként. Ábrázolásokat láthatunk a papirusz- és a datolyaszüretről, az állattenyésztésről, a bortermelésről, sőt egy ünnepi jelenetben egy öklendező nőt is felfedezhetünk. Egyedülálló látvány a karnaki templom korabeli ábrázolása az építményt a Nílussal összekötő csatornákkal, rajtuk hajókkal. De láthatunk egy obeliszket, egy vízemelő szerkezetet (sadúf), és számos érdekes részletet, például Neferhotep borostáját és egy kormányos hasát is – írja az NZZ.
(Forrás: Turizmus.com)