Kétszerannyi magyar fedezi fel idén Tiranát, mint tavaly. Ahol megférnek egymás mellett a színesre festett egykori kommunista épületek, a mecsetek, a monumentális szobrok és a már-már futurisztikusnak számító épületek
A Kiwi.com utazásfoglaló portál a nyár végéig úgy látta, hogy Tirana sokkal népszerűbb úti cél lesz a magyarok körében az év utolsó negyedében, mint egy évvel korábban volt. A november 8-ig leadott foglalások is ezt igazolták:
több mint kétszer annyi honfitársunk fedezte fel vagy fedezi fel Albánia fővárosát idén, mint tavaly.
Nem véletlen, hiszen mióta elmúlt a kommunizmus, folyamatos fejlődésnek indult. Felújítások is megkezdődtek, és az egykori lepusztult kommunista házakat a szivárvány minden árnyalatára átfestették.
A repülőjegyárak pedig igencsak kedvezőek Tiranába Budapestről.
Az albánok nagyon kedvesek, vendégszeretetük az ország gasztronómiáját pedig a balkáni és a mediterrán ízvilág jellemzi. Bárhol indíthatjuk a napot egy erős kávéval és a híres balkáni péksüteménnyel, a burekkel. Napközben érdemes megkóstolni nemzeti ínyencségüket, a Tava e Kosit, amely tojásból és húsból készült egytálétel. Az albán konyhában jellemzőek a török kultúrából átvett ételek, így például a baklava is szerepel.
Néhány ötlet, ha Albánia felfedezésén gondolkodunk:
Skanderbeg tér
Tirana főtere építészetileg sokszínű, maga a zöld terület pedig olyannyira új, hogy 2016-ban még egy hatalmas körforgalom volt a helyén. A tér déli részén az albánok nemzeti hőse, Szkander bég szobra kémleli lóháton a turistákat. A tér róla kapta a nevét. Itt áll az óratorony mellett az Ethem bégről elnevezett mecset, amelyben kivételesen freskók borítják a falakat. A tér közelében található a Bunk'Art2.
Tiranai piramis (Piramida)
Szkander bég szobrától kényelmes 10 perces sétával érhetünk el az 1988-ban Enver Hodzsa emlékére épített hatalmas fehér építményhez. Enver Hodzsa 1941 és 1985 között diktátorként irányította az országot, szélsőségesen kommunista nézeteket vallott. Az intézményt 1991-ben bezárták, majd később rádióállomás, szórakozóhely, konferenciahelyszín és NATO bázis is volt.
A piramis egykor a kommunista állam legdrágább épülete volt. A diktatúrát dicsőítő szimbólumok közül csak pár részletet tartottak meg a kommunizmus áldozatainak emlékére. A felújítás előtt a fiatalok gyakran csúszdáztak itt, a tervezők a tető egy részén meghagyták ennek a lehetőségét. A romszerűséget szerették volna hangsúlyozni azzal, hogy megnyitották a piramist és színes dobozokat helyeztek el a 11 835 négyzetméteres épületben, felette és körülötte is. Ezek többek közt kávézóként, műhelyként, start-upok irodáiként funkcionálnak, de fiatalok is tanulhatnak itt például robotikáról, animációról.
Blloku negyed
A tiranai éjszakai élet ma egyik legpezsgőbb helyszínét, a Blloku negyedet a kommunizmus idején teljesen elszigetelték. Most pedig, ha jó kávézót, koktélbárt, éttermet keresünk, a negyedben biztosan találunk ízlésünknek megfelelőt. Megnézhetjük itt Enver Hodzsa villáját és még egy részletet a berlini falból is.
Bunk’Art múzeumok
Enver Hodzsa rettegett egy esetleges háborútól, így országszerte többszázezer bunkert építtetett az elit számára. Bunk’Art néven az egykori hidegháborús bunkerek közül megtekinthető kettő. A komor és sötét múzeumok folyosóin érezhető, hogy az intézmény szomorú témát dolgoz fel, amely egykor az ország életének szerves részét képezte. A Skanderbeg térnél található bunkerkomplexum egy 24 szobás föld alatti építmény, amely a kormányzati épületeket köti össze a föld alatt.
(Forrás: turizmusonline.hu)