Baden kénes, meleg gyógyforrásait már a rómaiak is ismerték és használták. A későbbi évszázadokban uralkodók, az arisztokrácia tagjai és más előkelőségek mellett a művészeti és irodalmi élet nagyjai is rendszeren jártak ide nyaralni, felöltődni vagy éppen kúrálni mozgásszervi betegségeiket, gyomorbántalmaikat. Fénykorában, a 19. század derekán az egész Habsburg-birodalom legdivatosabb üdülővárosának számított.

Séta a biedermeier belvárosban és a rózsakertben

A mindössze 26 km-re fekvő Bécsből közvetlen villamosjárattal is elérhető Baden bei Wien, amelynek tekervényes utcáit, történelmi fürdőlétesítményeit, csarnokait, gyönyörű parkjait, kertjeit és villanegyedét napjainkban is a Monarchia atmoszférája lengi be, ahol önkéntelenül is átvesszük az itteni élet lassabb tempóját.

A régi városmag egy biedermeier ékszerdoboz elegáns palotákkal, kedves, kis üzletekkel, hangulatos kávézókkal. Nagy része sétálóövezet, így térkép nélkül is előbb-utóbb a Fő téren és az itt magasodó barokk Szentháromság-szobornál lyukadunk ki. Üljünk ki valamelyik vendéglő teraszára, és adjuk át magunkat ráérősen a gyönyörködés örömének.

Ez az idilli környezet meghökkentően kontrasztos hátteret ad azoknak az óriás méretű fotóknak, melyek a nyár elejétől az ősz közepéig időszaki látványosságként kerülnek ki a város parkjaiba, tereire, kerítésekre, a házak falára. (Az idén október 15-ig megtekinthető La Glacilly szabadtéri fotókiállításról lásd keretes írásunkat.)

Világörökség lett a badeni fürdőélet

Baden bei Wien 2021 óta az UNESCO világörökség része, a rangos címet a fürdőkultúra és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra megőrzéséért nyerte el tíz másik európai fürdővárossal együtt, a Great Spa Towns of Europe (Európa nagy fürdővárosai) egyikeként.

Aki szeretné átélni, milyen lehetett korabeli fürdőélet, mivel múlatták az időt az itt kúrázó előkelőségek, az kezdje a sétát a Kurparkban. Ez a csodaszép, szobrokkal, szökőkutakkal, pavilonokkal, ligetekkel, virágkompozíciókkal ékesített park ideális hely volt a grasszálásra, flörtölésre, akik pedig komolyan vették az orvosi javallatot, azok a domboldalra felkaptatva nagyobb frissítő sétákat is tehettek a környező erdőkben.

A zenekari pavilonban, pont úgy, ahogyan kétszáz éve, napjainkban is rendszeresen fellépnek muzsikusok, hogy élő zenével szórakoztassák a sétálókat.

A park egyik oldalán álló egykori gyógyközpont impozáns épülete messziről hirdeti, hogy falai között működik a város – nem mellesleg európai hírű – kaszinója, egyúttal napjaikban konferenciaközpontként is szolgál.

A másik oldalon található At the Park Hotel szobáinak feléből közvetlenül a Kurparkra nyílik kilátás, de a mi számunkra a nagyon gazdag és egészséges büféreggelije miatt is emlékezetes maradt.

Kortárs rajzok a márványmedencében

Érdekes megfigyelni, hogy a város régi fürdői közül az elmúlt évtizedekben több is funkciót váltott, természetesen az eredeti külső és homlokzat megőrzése mellett. A Leopoldsbadba (Lipótfürdő) például a turistainformációs iroda költözött, a kör alakú Josefsbad (József-fürdő) falai közt ma étterem működik.

A legérdekesebb mind közül azonban az egykori női fürdőház, a neoklasszicista oszlopcsarnokával igazán impozáns Frauenbad épülete, amelyben 2009-ben egy kortárs múzeum nyílt úgy, hogy nagyrészt megőrizték a létesítmény eredeti tereit.

Bejárhatjuk a mai is lenyűgöző, üvegtetős fogadócsarnokot, a pedáns rendben sorakozó egykori öltözőszekrényeket, amelyek falairól modern képek néznek ránk, és száraz lábbal besétálhatunk a fénnyel megfestett márványmedencébe – ezek mind díszletül szolgálnak a Badenben született Arnulf-Rainer, a ma élő egyik legjelentősebb osztrák képzőművész szerteágazó életművét bemutató és róla elnevezett múzeum kiállításainak.

Ahol a császár is üdült

A város „vizes" múltját azonban legjobban és legszórakoztatóbb módon a Kaiserhausban megnézhető új, Aufbaden–Abbaden – Fürdőkultúra Badenben című interaktív kiállításon lehet megismerni. A magas rangú vendéghez képest külsőre viszonylag egyszerű emeletes ház elnevezése szó szerint értendő, nyaranta ugyanis rendszeresen ide pihente ki az uralkodás fáradalmait I. Ferenc osztrák császár.

A 18. századig visszanyúló múzeumban négy fiktív fürdővendég személyes történetén és használati tárgyain keresztül nyújtanak egészen közeli, az intimitást sem nélkülöző betekintést a badeni fürdőéletbe.

Hogyan változott a fürdőruha, milyen kezeléseket alkalmaztak a gyógykúrák során, milyen – mai szemmel megmosolyogtató – szabályai, sőt illemtana volt a fürdőzésnek? Mindezekről történelmi útikönyvek, gyógyfürdőnaplók, régi prospektusok (magyar nyelven is!), korai filmfelvételek és archív fotók is mesélnek a látogatóknak. A legmeghökkentőbbek azok a furcsa tornagépek és „fizikoterápiás" eszközök – némelyik inkább kínzóeszköznek tűnik –, amelyek a test erősítését vagy éppen fitten tartását hivatottak szolgálni.

Beethoven, a kúrázó törzsvendég

A város egyik legrégebbi épületében találjuk a Beethovennek szentelt emlékházat. A híres zeneszerző bizonyíthatóan 17 alkalommal járt Badenben, hogy egészségügyi panaszait ivókúrával enyhítse, és három egymást követő évben (1821–23 között) is ennek a háznak a felső szintjét bérelte ki lakhelyül.

A korabeli berendezésből ugyan semmi sem maradt fenn, csupán az egyik helyiség virágmintás falfestését tudták helyreállítani, a bútorok hiányát azonban ötletekkel pótolták. Ebben, az egyébként üres szobában kottaállványokat helyeztek el, rajtuk Beethovennel kapcsolatos iratok, melyek többek között a zeneszerző kiterjedt egészségügyi problémáit tárják elénk. Egy másik szobában az étkezőasztal terítékei a barátokat, pályatársakat, tanítványokat idézik meg, akik gyakorta felkeresték a mestert badeni tartózkodása alatt.