A Klauzál téri piacon található Borganika főzőiskolában tartott, kötetlen hangulatú rendezvényen Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi igazgatója tartott beszámolót déli szomszédunk újdonságairól.

Mint ismeretes, Horvátország 2023. január 1-jétől bevezette az eurót. Ivana Herceg mindenkit megnyugtatott: akinek a korábbi évekből megmaradt kunája, annak 2023 végéig bármely postahivatalban, kereskedelmi bankban vagy a Pénzügyi Ügynökségnél (FINA) becserélik a korábbi fizetőeszközt euróra,az ingyenes átváltás 100 pénzérméig, illetve 100 bankjegyig érvényes. 2024-től azonban már csak a Horvát Nemzeti Bank váltja be a kunát térítésmentesen, a bankjegyeket időkorlátozás nélkül, míg a pénzérméket csupán 2025 végéig.

Vonattal és repülővel a tengerpartra

A tengerpartra készülők magyarok számára gyorsabb odajutást jelent, hogy ettől az évtől elfelejthetik a határátlépésnél a főszezonban időszakosan feltorlódó kocsisorokat, miután Horvátország január elsejétől már a schengeni övezet része és így megszűnt a határellenőrzés országaink között. A legtöbb magyar autóval utazik déli szomszédunkhoz, ők arra készüljenek, hogy Horvátország 2025-től átáll majd az elektronikus autópálya-díjfizetési rendszerre – tudtuk meg.

Az egyetlen közvetlen járatot a két ország között a Ryanair üzemelteti, a fapados légitársaság gépe június elejétől szeptember végéig hetente háromszor (hétfő, szerda, péntek) repül majd Zadarba (Zárába) Budapestről.Az Adriára készülők a korábbi évekhez hasonlóan vonattal is eljuthatnak a tengerpartra, június 9-től szeptember 30-ig, szintén hetente háromszor, éjszakai járatot (Adria InterCity) indít a MÁV Splitbe. A közösségi közlekedést választók számára kényelmes, hogy a spliti vasútállomás a belvárosban, a buszpályaudvar szomszédságában van, ahonnan távolsági járatokkal lehet továbbutazni – emelte ki Ivana Herceg.

Negyedével több magyar turista idén

A idei évben is jó szezon várnak a horvát turizmusban. Az első öt hónapban, május 20-ig csaknem 50 ezer magyar látogató 141 ezer vendégéjszakát töltött el Horvátországban. A magyar vendégéjszakák száma mostanáig negyedével több, mint 2022 hasonló időszakában volt, és a 2019-es rekordév számát is 23 százalékkal felülmúlja – mondta el Ivana Herceg. A legtöbb éjszakát, csaknem 67,5 ezret szállodákban töltötték a Horvátországba látogató magyarok, ez 33 százalékos növekedést mutat a tavalyi év hasonló időszakához képest. A legnagyobb növekedést érdekes módon a kempingek regisztrálták, ahol a magyarok ezidáig 42 százalékkal több szállást foglaltak, mint egy évvel ezelőtt.

A magyar turisták által legkedveltebb régiók idén a Kvarner, az Isztriai-félsziget és Split-Dalmácia, míg a leglátogatottabb települések Opatija (Abbázia), Zágráb, Rovinj és Crikvenica.

Napfény és tenger, vitorlázás, természet

Az igazgató beszélt a Horvát Idegenforgalmi Közösség idei márkakampányáról is, amelynek hívószavai a napfény és tenger, a vitorlázás és a természet, szlogenje pedig Horvátország – Tele élettel.A horvát turizmusirányítás stratégiai célja, hogy az országot egész éves úti célként pozicionálja, a tengerparti területeken kívül növeljék a látogatók számát az ország belső részein is, és még több turistát vonzzanak az országba az elő- és az utószezonban.Ehhez megvannak az adottságaik, hiszen Horvátország területén 8 nemzeti park, 12 natúrpark, 10 UNESCO-világörökség és 1244 sziget – köztük 50 lakott – várja a turistákat.

A horvát turizmust az infrastrukturális fejlesztések és a többségében ötcsillagos szállodaprojektek is húzzák, az idei nyitások közül az igazgató kiemelte az zágrábi art'otelt, a spliti Mövenpicket és a porecsi Istra Premium Camping Resortot. Jövőre Opatijában megnyitja kapuit a Mariott Riva's Hotel, míg Zadarban a Hyatt Regency Maraska.

Emlékeztetett a tavaly nyáron átadott, 2,4 km-es Pelješac hídra, amely a boszniai tengerpartot kikerülve megteremtette az összeköttetést a Horvátországhoz tartozó Adria-parti területek között, 9 km-rel lerövidítve az utat a déli úti célok, köztük a Pelješac-félsziget és Korčula felé. Utóbbi nemcsak Marco Polo szülőföldje, de Ivan Herceg szerint az egyik legszebb szigetük is.

Hagyományos ízek, Michelin-csillagos éttermek

S ha már egy közösségi gasztro térben tartották a szezonnyitót, így érhetően szó esett a kulináriáról is. Horvátország minden régiójának megvan a maga saját gasztronómiai stílusa. A húsos ételekben egyértelműen felfedezhetők a magyar, osztrák és török hatások, míg a tengerparti régiók halételeiben és borkultúrájában a görögök, rómaiak és illírek hagytak nyomot. A hagyományok ápolása mellett a horvát konyhaművészet fejlődését jelzi a Michelin-csillagos éttermek növekvő száma, Zágrábtól Dubrovnikig immár 10 étterem büszkélkedhet Michelin-csillaggal.

A sajtóeseményen az újságírók is elsajátíthatták három jellegzetes horvát sütemény elkészítésének trükkjeit, együttes erővel nyújtottunk, hajtogattuk a zagorjei štruklit (ami leginkább a mi túrós tésztára hasonlít), töltöttük a muraközi rétest (dió, mák, alma és túró alkotják e réteges sütemény töltelékét) és gyúrtuk-sütöttük lelkesen a fritule-kat (azaz fánkgolyókat).

(Forrás: Turizmus.com)