Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy az Ukrajnában zajló háború és a nyomában kialakult gazdasági válság miatt a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

A részletes számokat mára ígérte a miniszterelnök, amelyeket a délutáni Kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertetett. A tájékoztatóból kiderült, hogy a légitársaságoktól évi 30 milliárd forint elvonását tervezi a kormány. Ezt az  összeget az induló utasonként kivetett 10-15 euró közötti adó formájában szednék be a légitársaságoktól.Hasonló, az induló utasonként beszedett adók több uniós és azon kívüli országban is léteznek, valahol ezek mértéke utasonként egységes, máshol a prémium osztályú jegyek esetén magasabb az adó mértéke, mint egy turista vagy fapados jegy esetén. Egy egységes, utasonkénti adó az olcsóbb, fapados jeggyel utazók számára arányaiban nagyobb terhet jelentene, mint egy hosszabb távú, prémium utazás esetén – mutat rá az Airportal.hu.

A Kormányinfón a miniszter azzal indokolta a légitársaságokra is kivetett extraprofit-különadót, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után az elhalasztott utazások miatt a vártnál gyorsabban tér vissza a forgalom, és jövőre meghaladhatja a 2019-es szintet, a magyarországi induló és érkező légiutasok száma már az idén elérheti a 14 milliót.

A légiközlekedési oldal azonban emlékeztet, hogya légitársaságok az elmúlt két évben jelentős veszteségeket könyveltek el a koronavírus-járvány miatti utasforgalom-visszaesés következtében, ezek a cégek egyelőre nemhogy extraprofitra nem tettek szert, a legtöbbjük az idei első negyedévben sem ért el nyereséget.

A Portfolió cikke szerint a magyarországi légitársaságok közül a legnagyobb piaci részesedéssel a Wizz Air bírt (31%) a legutóbb lezárt pénzügyi évben, a második a Ryanair (20,8%), a harmadik helyen pedig a Lufthansa (7,3 %) állt. Így a ma bejelentett, évi 30 milliárd forintot célzó különadó valószínűleg legnagyobb mértékben a magyar alapítású céget terhelheti. Ugyanakkor, bár az iparágban a forgalom elkezdett felpörögni, az elemzői konszenzus szerint a 2022. március végén lezárt pénzügyi évben 644 millió eurós veszteséget érhetett el a Wizz Air, a Refinitiv által készített konszenzus szerint pedig még a folyó évben is veszteséges lehet, 119 millió eurós mínusz várható. Ezzel szemben a Ryanairtől az idei évre már 1 milliárd euró feletti nyereséget várnak az elemzők – írták.

Nagy Márton miniszter egyébként az extraprofit-különadó kacsán a Kormányinfón hangsúlyozta: nem veszik el cégektől a profitot, az extraprofitot vonják el, ezért nem gondolják, hogy az elvonás megjelenne a fogyasztóknál.

(Forrás: turizmus.com)