A magyarul „Bölcs fák” névre hallgató magyar–szlovák együttműködésben megvalósult projekt

nem titkolt célja, hogy felhívja a látogatók figyelmét az idős, azaz bölcs fákra, s rajtuk keresztül egyfajta utat is kíván nyújtani a feltöltődéshez mindazoknak, akik ezt – nagyon helyesen – a természet közelségében kívánják megtapasztalni.

Mindehhez nagy segítséget nyújt a wisetrees.eu nevű honlap, amely nem csupán a matuzsálemek világában szeretne kalauz lenni, hanem olyan különleges botanikus kertekkel, kastélyparkokkal is megismertet, ahol a faóriásokon túl ismeretséget köthetünk környezetük ritka növény- és állatfajaival is. Mint írják, nincs más dolgunk, felütni a térképüket, használni a keresőt, és útnak indulni, hiszen a bölcs fák alig várják, hogy „megosszák velünk történetüket, hűvös árnyékukat, mohás tövüket, vagy csak egy hosszú ölelést”.

Magyarország legfiatalabb arborétuma

Az ország legifjabb botanikus kertje – a Bán Malomliget Arborétum – egy középkori malom körül alakult ki. Naszály község 500 éves vízimalmát az elmúlt évtizedekben, családi összefogással és rengeteg erőfeszítéssel Bán Gellért élesztette újjá, megőrizve és tisztelve az ősök munkáját. Nemes igyekezetének jutalma Europa Nostra-díj lett.

A műemlék öreg malom – amely a 60-as években a Szegény gazdagok c. film egyik forgatási helyszíne is volt – kerekét ugyanaz a tatai, meleg vizű Fényes-forrás vize hajtja, ami a partján álló vén fűzfamatuzsálem gyökereihez szállítja az éltető vizet.

Ötméteres törzskerületével, 10 méteres magasságával, hatalmas, idő emésztette ágaival a vén fűzfamatuzsálem ugyan még nem érte el a 100 évet, de a projekt keretében mindent megtesznek azért, hogy ezt a kort meg is élhesse.

A „virágos gróf” elhozza Amerikát

A túra második állomása a szlovákiai Malonyán volt, ahol a 19. század végén Gróf Ambrózy-Migazzi István – aki a Jeli Arborétumot is életre hívta – hozott létre „csodakertet” felesége birtokán.

A később „virágos grófként” emlegetett Ambrózy sikeresen akklimatizált itt több száz Kelet-Ázsiából, Koreából és Észak-Amerikából származó örökzöld, fás növényt, s a község területén 1892-ben alapította meg az arborétumot, mely világviszonylatban mindmáig egyedinek számít.

A botamikus kert jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona, 67 hektárnyi területén mintegy 2300 féle növény található, köztük az a csodálatos fekete tölgy is, amelynek óriáslevele nem fér el egy kézben, szinte a teljes alkart befedi.

Szlovákiában egyébként a Wise Trees projekt keretében 12 ritka fát kezelnek, köztük van a „bölcs” malonyai fekete tölgy is, a többi kiválasztott ősfát – az ország 11 különböző arborétumában, kertjében – a nyári tölgytől a platánjuharon át az óriás mamutfenyőig hamarosan elkezdik szakszerűen kezelni, hogy minél egészségesebb állapotban maradjanak meg az utókor örömére.

Vérbükk és „ciprusbabák”

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben hazánk fajokban leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye található, melyet egy romantikus tájképi kastélykertben alakítottak ki. A 200 éves történeti kert üvegházaival, fás-, évelő-, sziklakerti és rendszertani gyűjteményével a botanikai és ökológiai ismeretszerzés kincsesbányája. Ebben a környezetben több olyan matuzsálem fát is láthatunk, melyeknek komoly múltjuk van.

Már a mérete is tekintélyt parancsol annak a hatalmas vérbükknek, mely a hajdani kúria, ma az Ökológiai Kutatóintézet központi épülete előtt áll, és a Nagy-réten át a Nagy-tóra és a mögötte húzódó dombokra tekint. Amikor 1872-ben Vigyázó Sándor eljött a birtokra körbenézni, jó lesz-e jegyajándékként báró Podmaniczky Zsuzsanna számára, minden bizonnyal kis csemete lehetett még.

A kert másik nagy öregje – a 150 éves virginiai mocsárciprus – mintha csak Florida mocsaraiban élne, olyan jól érzi itt magát. Kis törpehadsereg  veszi körbe, és készteti álmélkodásra a látogatót. Ezek a föld alól a felszínre törő légzőgyökerek, „ciprusbabák” biztosítják a növény föld alatti, tartósan vízben álló gyökerei számára az oxigént.

(Forrás: turizmus.com)