Hivatalosan január 20-án, a Bad Ischlben szervezett központi megnyitóval veszi kezdetét az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat, amelyet az egykori császárváros Salzkammergut régió 23 önkéntesen csatlakozott településével közösen rendez meg.
A nagyszabású nyitóünnepséghez kapcsolódóan január 19. és 21. között zajló kiegészítő keretprogramokon a GD Consulting bécsi turisztikai tanácsadó iroda Veszprém-Balaton2023 és a Linz Tourismus – korábbi EKF-városok – megbízottjaként és képviselőjeként a helyszínen követi az eseményeket.
A Bad Ischllel közösen pályázó 23 község két osztrák szövetségi tartományban – Felső-Ausztriában és Stájerországban – terül el, összesen mintegy 110 000 helyi lakosnak adnak otthont.
A koncepció, miszerint egy város kulturális sugárzására építve egy mintarégió pályázott a címre, hasonló a Veszprém és a körülötte lévő Bakony-Balaton régió összefogásához.
Salzkammergut egy egészen különleges vidék, amely 7000 évvel ezelőtt a szellem erejével szokatlan dolgokat hozott létre, és a világ legrégebbi sóbányászatának köszönhetően Európa minden részéből vonzotta az embereket.
Köztük olyan művészeket, mint Gustav Mahler, Arnold Schönberg, Gustav Klimt, a Wittgenstein család, Oscar Straus, Hugo von Hofmannsthal, Stefan Zweig, Sigmund Freud és Anton Bruckner, hogy csak néhányat említsünk.
Ők a helyiekkel együtt éltek és alkottak, formálták szűkebb és tágabb környezetük, Európa jövőjét – írta közleményében az EKF projektiroda. A mostani EKF-évad keretében közel 300 projekttel magvalósuló lenyűgöző programmal várják a helyieket és a látogatókat a zene, az előadóművészet, épületkultúra, kézművesség, ökológia, irodalom és tudomány területén alkotó regionális és nemzetközi léptékben egyaránt alkotó művészek – olvasható a GD Consulting szakmai blogján.
Mint arról korábban beszámoltunk, 2024-ben a „kultúra szuperéve” zajlik Felső-Ausztriában. Az EKF-projekt mellett Anton Bruckner felső-ausztriai zeneszerző munkássága is fókuszban kerül, ugyanis a modern zenei világ előfutáraként tisztelt zeneszerző kétszáz évvel ezelőtti születéséről és életművéről ugyancsak bőséges programmal emlékeznek meg idén.
A „kulturális szuperév” egyfajta hídfőállásaként és turisztikai kapujaként fungál Linz városa, amely már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a programévek hatásainak hosszú távú hasznosítása terén.
Linz egykori iparvárosként a 2009-es Európa Kulturális Fővárosa címet remekül felhasználva vált meghatározó kulturális pólussá Bécs és Salzburg között.
(Forrás: Turizmus.com)
