Belső-Isztria, a horvát Toszkána

Az Isztriai-félsziget belső területe még felfedezésre váró rész, amelyet még nem rohamoztak meg a tömegek. Itt igazán megtapasztalhatjuk a horvát városok valódi hangulatát. Manapság a monográfiák Terra incognita-ként említik, a régi térképészekhez hasonlóan, ismeretlen, felfedezetlen földként. Pazin, Hum, Motovum, Grožnjan és Labin – ezek a helységek nem pusztán a térképen megjelenő nevek.

Labin az Isztriai-félsziget keleti oldalán, a tengerhez közel található. Óvárosa a hegy tetején fekszik, lenyűgöző kilátással a Kvarner-öbölre és a szőlőkkel borított domboldalakra. A városban nemcsak a középkori és barokk történelmi emlékeket lehet meglátogatni, hanem kulturális eseményekkel is várják a látogatókat.

Az Isztria központjában található Pazin, egy 130 méter magas sziklára épült erőd, a félsziget közepén helyezkedik el. A középkori erőd a Pazin szurdok fölé magasodik, és meseszép kilátást nyújt a környező vidékre. A város jelképe a Pazin-kastély oldalában tátongó, 100 méter mély és 20 méter széles szakadék, a Pazinčica-patak szurdoka, víznyelő és barlang, amely végül több kilométerrel arrébb, a Lim-fjordban tűnik elő újra. A szakadékhoz két irodalmi mű is kötődik. A vélekedések szerint Dante Isteni színjátékában erről mintázta a Pokol kapuját.

Pazintól északra található Hum, a világ legkisebb városa, valódi kuriózum. Szűk utcái, középkori hangulata olyan érzést kelt, mintha megállt volna az idő. Hum Horvátország olyan települése, amely az elmúlt 1000 év során szinte semmit sem változott, a városban a 11. század óta szinte egyetlen új épületet sem húztak fel, így teljesen megőrizte kora középkori jellegét. Hum kis területe ellenére érdekes helytörténeti múzeumot és galériát is rejt, melyek bemutatják a város történelmét, kultúráját és művészeti örökségét.

Észak-Nyugat felé haladva egy fennsíkon található Grožnjan művészközössége, az „Isztriai Párizs", ahol a művészet és a kreativitás szabadon szárnyal. Grožnjan középkori szűk utcáival, ódon mediterrán házaival, a számtalan képzőművészeti galériájával, stúdiójával emelkedik ki. A városfalak mellől bámulatos panoráma nyílik a környező szőlővidékre, míg a kör alakú óvárosban kellemes, helyi ízeket kínáló vendéglők, kávézók sorakoznak a galériákat felváltva. A város jazzfesztivállal és számos zenei programmal várja a látogatókat.

Az Isztriai-félsziget városkái egymás mellett helyezkednek el az úton, így akár egy nap alatt is bejárhatjuk és felfedezhetjük mindet.

A városokon túl, hegyre fel

Ha inkább aktív kikapcsolódásra vágyunk, akkor az Učka Natúrpark a lehetőségek tárháza. A természetkedvelők, túrázók és sziklamászók számára egyaránt számtalan túraútvonalat kínál, amelyeken keresztül felfedezhetjük a helyi növény- és állatvilágot, valamint gyönyörködni lehet a lenyűgöző panorámában.A tenger közelségének köszönhetően a hegy sajátos éghajlati viszonyai kedveznek a buja erdős növényzetnek, amely számos ritka és védett növény- és állatfajnak ad otthont. A hegység legmagasabb pontján, a Vojak-csúcson egy jellegzetes kőtorony és csillagvizsgáló található. A torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik Rijekára és a Kvarner-öbölre.

Az isztriai gasztronómia

Az isztriai túra nem lenne teljes a helyi gasztronómia és borok felfedezése nélkül. A félszigeten összefonódik a kontinentális és a mediterrán konyha: halak, tenger gyümölcsei, kukoricaleves, isztriai szarvasgombás tészta, vadasok, füstölt kolbászok, vadspárgás omlett, sajtok. Az étkezés egy kis pohárka biska, mézespálinka vagy rutapálinka kiivásával kezdődik.

(Forrás: Turizmus.com)