A tanulmányból az is kiolvasható, hogy még mindig az energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást a vendéglátók számára, és minél nagyobb egy szálláshely, annál ellenállóbb a gazdasági kihívásokkal szemben.

Az elmúlt évben az euróövezet országainak gazdasága számos nehézséggel szembesült: az elszálló infláció visszavetette a lakossági fogyasztást, a magas kamatok a hitelezést és a beruházásokat fékezték, miközben az ipar teljesítménye is gyengélkedett. Ezt figyelembe véve nem meglepő, hogy az euróövezet és az Európai Unió gazdasága mindössze 0,4 százalékkal nőtt tavaly 2022-höz képest, a turizmus ugyanakkor valósággal szárnyalt.

A szektor koronavírus utáni talpra állását jól mutatja, hogy a Booking.com 2022-ben készített ágazati felmérésében még az európai szállásadók 17 százalékának voltak kifejezetten pesszimista várakozásai az előttük álló fél évvel kapcsolatban, ez az arány ugyanakkor mára 4 százalékra zsugorodott. Az erős tavaly nyári szezon után pedig egyenesen hurráoptimista hangulat lett úrrá az európai szállásadókon.2023 őszén a piaci szereplők több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitívan ítéli meg az elmúlt fél év üzleti folyamatait.

Ez a helyzetértékelés az idén némiképp romlott, de még így is a vendéglátók 65 százaléka érzi úgy, hogy kedvezően alakultak az elmúlt fél év fejleményei.

A tagállamok között azért jól érzékelhető különbségeket fedezhetünk fel: míg a skandináv és a spanyolországi szállásadók 78 százaléka, valamint az osztrákok 75 százaléka értékeli kifejezetten pozitívan a mögöttük hagyott hat hónap üzleti folyamatait, addig a két legnagyobb euróövezeti tagállamban, Németországban csak 53 százalékon, Franciaországban pedig 50 százalékon áll a mutató.

A következő fél év során a skandináv és a spanyolországi szállásadók 79 százaléka számít a turistaforgalom további növekedésére, Portugáliában pedig 76 százalékuk. Az osztrák piaci szereplőknek ugyanakkor csak 53 százaléka gondolja így, ezzel borúlátóbb, mint a németországi vendéglátósok. Franciaországban pedig többen vannak azok a szállásadók, akik csökkenést vagy stagnálást várnak.

Van egy olyan pénzügyi mutató, amelyben igazán éles különbségeket lehet látni a mediterrán térség és az euróövezeti magországok között: ez pedig az egy kiadható szobára jutó átlagos árbevétel.

A felmérés szerint Spanyolországban a szállásadók 63 százaléka mondta azt, hogy növekedtek az átlagos szobaárbevételeik az elmúlt fél évben, Németországban viszont csak tízből három vendéglátó vélekedett így – ez a legalacsonyabb mutató Európában. Franciaországban 39 százalék volt ez az arány.

Idén fájhat igazán az elmúlt év magas inflációja

Bár a tavalyi év magas inflációja a legtöbb országban általában visszavetette a lakossági fogyasztást, a turizmus területén, úgy tűnik, hogy idén érvényesülhetnek erőteljesebben az áremelkedésből fakadó negatív hatások. Ennek egyik legfőbb jele, hogy minden második szállásadó azt tapasztalja, hogy a vendégek rövidebb időre érkeznek.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a többség nem az olcsóbb szobákat keresi, inkább az extra szolgáltatásokon spórol. A magasra nőtt kamatok szintén az idei évre nyomhatják rá a bélyegüket. Összességében az európai szállásadók 64 százaléka mondta azt, hogy fenntartja beruházási aktivitását a következő hat hónapban, ugyanakkor a folyamatok mélyére tekintve már óvatosabb stratégiákkal találkozhatunk. A legutóbbi, tavaly nyári felmérés során még a vendéglátóhelyek 76 százaléka tervezett fejlesztéseket, ezzel szemben most már azok a piaci szereplők vannak többségben, akik nem terveznek beruházásokat.

Az ehhez szükséges forrásokhoz való hozzáférés tekintetében ismét a skandináv országok viszik a prímet: a megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy nem szembesülnek semmilyen nehézséggel akkor, amikor finanszírozáshoz szeretnének jutni.

Spanyolországban a szállásadók fele vélekedik így, és kilenc százalékuknak jelent mindez komoly kihívást. Németországban és Franciaországban enyhe többségben vannak még azok a szálláshelyek, akiknek nem okoz gondot a forrásokhoz való hozzáférés, Görögországban viszont a vendéglátóhelyek 35 százaléka szerint kifejezetten nehéz a beruházásaikhoz pénzt szerezniük.

Még mindig a rezsiköltségeket a legnehezebb kitermelni

Az orosz–ukrán háború kitörése 2022-ben mindenhol az egekbe repítette az energiaárakat, az év júniusában 41 százalék volt az energiainfláció az Európai Unióban. Bár a helyzet azóta normalizálódott, a szállásadók csaknem 80 százaléka még mindig a rezsiköltségek kigazdálkodását nevezte meg a legnagyobb kihívásnak. Második helyen a munkaerő-költségek szerepelnek, majd a szakképzett munkaerő hiánya következik.

A Booking.com felmérése arra is rámutat, hogy minél nagyobb méretű egy szállásadó, annál jobban ellenáll a gazdasági kihívásoknak.A szállodaláncok 77 százaléka számolt be aktuálisan kedvező üzleti folyamatokról, szemben a magánszállásadók 59 százalékával. Ha az elmúlt fél év eseményeit figyeljük, még nagyobb az eltérés: a 250 főnél több embert foglalkoztató szállodaláncok 84 százaléka érzékelt pozitív változásokat, miközben 71 százalékuk tapasztalta a szobakihasználtság javulását. A kilenc vagy kevesebb emberrel működő szállásoknál viszont csak 50 és 35 százalék ez az arány.

Meglepő, hogy miközben a skandináv, a spanyol és a portugál szálláshelyek teljesítenek jelenleg a legjobban Európában, éppen ezekben az országokban a legnagyobb a félelem azzal kapcsolatban, hogy ha elmúlik a jelenlegi konjunktúra, vagy kifutnak a covid alatt bevezetett állami támogatások, akkor fizetésképtelenné válhatnak a következő három évben.

Ezzel szemben hiába óvatosabbak a jelenlegi helyzetet és a kilátásokat illetően a német vagy az osztrák szállásadók, mégis itt tűnik a legstabilabbnak a szektor működése. Németországban a cégek mindössze hat, Ausztriában pedig csupán három százaléka tart attól, hogy a következő években le kell húznia a rolót.

(forrás: turizmus.com)