A közelmúltban bevezetett intézkedés a vendéglátás több szegmensét és tevékenységi körét is érinti. A tilalom az újabb termékek beszerzésére vonatkozik, vagyis az áruházak és vendéglátóhelyek a meglévő készleteiket még hasznosíthatják.

 

A rendelettel a magyar kormány az Európai Parlament és az Európai Tanács műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019-es irányelvének kíván megfelelni.

 

A single-use plastic (SUP), azaz egyszer használatos irányelv célja, hogy visszaszorítsák a műanyagok környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, illetve, hogy ösztönözzék a tagállamok áttérését a körforgásos gazdaságra.

 

Tiltólistán

A rendelet szerint 2021. július 1-jétől tilos forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyagokat, illetve oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékeket, mint a fültisztító pálcika, evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika), tányér, szívószál, italkeverő pálcika, léggömbökhöz használatos pálcika, expandált polisztirolból, azaz hungarocellből készült ételtároló edény, italtartó pohár és ezek kupakjai és fedelei– ezek nagyrészt az ételek-italok elvitelére szolgáló, illetve a fesztiválok vendéglátásában használt eszközök.

 

Az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és fedeleik egyelőre haladékot kaptak, ezek forgalmazását csak 2023. január 1-jétől fogják betiltani.

 

A szabályozás kiterjed a 15 mikron feletti falvastagságú műanyag szatyrokra is, jellemzően ilyenek a bevásárlóközpontok kasszáinál elérhető tasakok. Ugyanakkor egyelőre maradnak a nagyon könnyű, 15 mikronnál vékonyabb falú zacskók, ahogy a biológiailag lebomló műanyagokból készült szatyrok is.

 

Azért, hogy csak indokolt esetben használják őket, a hagyományos műanyagból készült zacskók környezetvédelmi termékdíját a mostani kilogrammonkénti 57 forintról kilogrammonként 1900 forintra emelik. Így a környezetvédelmi díjtétel zacskónként átlagosan öt forintra nő.

 

Fokozatos átállás

Nehéz megjósolni, hogy a meglévő készletek meddig tartanak ki. Ha a vendéglátóhelyek egy része július 1. előtt bevásárolt a tiltólistára került termékekből, akkor még hónapokba telhet, mire végleg kikopnak a forgalomból. A készletek felhalmozása persze érthető: a biológiailag lebomló termékek jelenleg másfél-kétszer annyiba kerülnek, mint az egyszer használatos műanyagok, tehát az átállás plusz anyagi terhet ró a pandémia után amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra. Az Európai Unió egészére kiterjedő tilalom ugyanakkor hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a nagyobb volumenű rendeléseknek köszönhetően az alternatív eszközök bekerülési költsége is csökkenni fog.

 

Az elkövetkező időszaknak tehát a környezetkímélőbb csomagolásra és eszközökre történő átállásról kell szólnia: a műanyagokat fokozatosan felváltják a biológiailag lebomló, növényi rostokból vagy papírból, fából készült tányérok, poharak, evőeszközök, csomagolóanyagok, szívószálak, illetve a visszaváltható, az újrahasznosított és tanúsíthatóan fenntartható forrásból származó eszközök.

 

Megéri a környezettudatosság?

A globális környezeti és társadalmi kihívásokra adott válaszként világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartható megoldások. Ez Magyarországon is évek óta napirenden van, így nálunk is jó ideje léteznek olyan vendéglátóhelyek, rendezvények, amelyek működésük minden elemét a környezettudatosság jegyében alakítják ki, és vannak olyanok is, amelyeknél egyelőre csak részterületeken (pl. szelektív hulladékgyűjtés, víztakarékosság) mutatkozik meg ez a szemlélet.

 

A vendéglátás környezetterhelése (a pandémia idején előtérbe került elviteles üzemmód mellett) talán a fesztiválokon és rendezvényeken mutatkozik meg a leglátványosabban,így – már csak az események presztízse miatt is – egyre fontosabbá válik, hogy a szervezők odafigyeljenek a fenntarthatóságra.

 

Néhány kisebb átalakítás elegendő lehet a zöld szemlélet érvényesítéséhez, az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Ebben muníciót adhat például a Zöldövezet Társulás, amely 2009 óta segíti a rendezvények környezetbarát hulladékmenedzsmentjét egyrészt a szelektív gyűjtés megszervezésével, másrészt az elmosható műanyag Újrapohár hulladékmegelőző program bevezetésével. Munkájuk nyomán a keletkező hulladék 25-65 százaléka környezetkímélő módon, anyagában hasznosíthatóvá válik.

 

Az Európai Unió és a kormányok elköteleződése, a törvényi háttér megteremtése alapvetően fontos a környezetvédelmi célok elérésében. Ugyanakkor nemcsak a szabályozások kényszere, hanem a bolygónk iránti felelősségvállalás miatt is egyre több szolgáltató azonosul a zöld megoldásokkal.

 

Ők már nem azt nézik, hogy a környezetbarát eszközök mennyivel kerülnek többe, hanem azt, hogy milyen hozzáadott értéket hordoznak, és azt is belátják, hogy a fenntartható megoldások a szolgáltatás arculatát és általános társadalmi megítélését is kedvezően befolyásolják.

 

(Forrás: turizmus.com)