Velence, Szantorini, Mallorca, Barcelona - négy olyan desztináció, amelyek az európai turisztikai ajánlókban meglehetősen előkelő helyeken szerepelnek. De van még egy közös vonás ezekben a térségekben: idén mindenhol kifejezésre juttatták a helyi döntéshozók vagy éppen maga a lakosság, hogy bár országuknak jelentős bevétele, a GDP meghatározó része származik a turizmusból, mégis próbálják korlátok közé szorítani a vendégek jelenlétét.
Az intézkedések sorozatát Velence kezdte el, amikor bevezette az öt eurós belépő rendszert mindazok számára, akik átutazó turistaként szerettek volna ellátogatni az északolasz lagúnavárosba. Az extra díjat április 25-étől, kísérleti jelleggel kezdte el szedni az önkormányzat bizonyos kijelölt nagy forgalmú napokon, reggel fél 9 és délután négy óra között, a tizennégy év alattiakat, a régió állandó lakosait és a szállásfoglalással rendelkező turistákat leszámítva. Az intézkedés bevezetésének egyik legfőbb indoka a tömegturizmus visszaszorítása volt, ugyanis a látogatók áradata már a történelmi városrészek, világörökségi helyszínek állapotának jelentős romlásával fenyegetett.
Az persze más kérdés, hogy mennyire jöttek be a belépődíj bevezetésével kapcsolatos várakozások. Velence egyik tanácsosa például kudarcnak nevezte az intézkedést, példaként hozva fel egy május 19-i napot, amikor 70 ezer látogatója volt a városnak, ami magasabb, mint amit a megelőző év néhány kiemelkedő forgalmú napján regisztráltak.
Mindenesetre bevételszerzés szempontjából biztosan megtérült a vállalkozás. A nyár közepéig több mint 2,2 millió eurót hozott az önkormányzat számlájára az új rendszer, amit jó esetben a leromlott állapotú épületek renoválására, a helyi lakosság nyugalmának biztosítására használnak majd fel.
A belépődíjas szisztéma mellett tette le a voksát nemrég a görög kormány is a két népszerű sziget, Szantorini és Mükonosz esetében. A 20 eurós idegenforgalmi adó elsősorban a tengerjáró hajókon érkező utasokat célozza.
Görögország egy másik látványosságánál, az Akropolisznál is felléptek a tömegturizmus ellen, ugyanis ettől a hónaptól kezdve kísérleti jelleggel legfeljebb csak napi húszezer ember keresheti fel az ikonikus, 2500 éves épületet.
A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy hiába jelenti a turizmus az egyébként másfél évtizede szenvedő görög gazdaság motorját (a turisztikai szektor adja a GDP nagyjából egyötödét, ami Horvátország és Ciprus mellett a legmagasabb arány Európában), mégis be kellett vezetni ezeket a nem túl turistabarát korlátozásokat.
Komoly társadalmi feszültségeket kockáztat Spanyolország
Az elmúlt hónapok leghevesebb turista ellenes megmozdulásait kétség kívül Spanyolországban láthattuk. Barcelonában, Sevillában, Málagában és Mallorca szigetén több ezres tüntetéseket tartottak a külföldiek beözönlése miatt. A demonstrálók azt kifogásolták, hogy az ide érkező vendégek és a zsúfoltság miatt sokszor el sem jutnak a kedvenc helyeikre, miközben a kiadó lakások ára az egekbe szökött, és teljesen megfizethetetlenné váltak a helyi lakosok számára. Olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy a Baleár-szigeteken lévő Manacor városában egy épület falára az „ölj meg egy turistát” feliratot festették a feldühödött tüntetők. Ugyanakkor a régió egyik vezető politikusa gyorsan sietett kifejezni, hogy „ez a graffiti semmi esetre sem képviseli Manacor lakóinak többségi véleményét” – számolt be róla a eldecano.es.
(Forrás: turizmus.com)
