A Margitszigeti Nagyszálló – mai nevén Grand Margitsziget Health Spa Hotel – egyidős a fővárossal: százötven éve, 1873-ban épült fel, abban az évben, amikor Pestet, Budát, Óbudát és a Margitszigetet egyesítették.

Ez alkalomból a tulajdonos Ensana Health Spa Hotels egész éves ünnepségsorozattal készül. Ennek része a városi sétákat szervező hosszúlépés.járunk? Csodafürdő a Nyulak szigetén című programja, amely a szálló és a sziget történetét dolgozza fel, és június második felétől már a nagyközönség számára is elérhető. Ősszel jelenik meg Saly Noémi várostörténész kötete a szálloda történetéről, főként ennek kéziratára alapozva született meg a Grand Hotelt bejáró séta, amelynek sajtóbemutatóján Saly Noémi és Merker Dávid, a Hosszúlépés alapítója kalauzolt minket.

Tényleg nyulak?

A Margitsziget története nélkül a szállóét sem érthetjük meg, ezért a történetmesélés innen indul. Azt nagyjából mindannyian tudjuk, hogy a középkorban zárda volt az akkori Nyulak szigetén, s ebben a zárdában lakott IV. Béla lánya, Szent Margit, akiről később a szigetet elnevezték. A Duna által körbezárt – akkor még három külön szigetből álló – terület ezután évszázadokon át lakatlan maradt, mert nehezen lehetett megközelíteni. Az északi végén volt a mára elkotort Fürdő-sziget, amelynek gyógyvizét az ókori rómaiak is használták, a déli részén pedig a Festő-sziget, amit jóval később a főszigethez csatoltak; manapság itt lépünk be a szigetre a Margit híd felől.

A Nyulak szigete név hallatán lelki szemeink előtt megjelennek az idilli környezetben ugrabugráló nyuszik, de Saly Noémi figyelmeztet, hogy a név jó eséllyel egy betűhiba eredménye.

A latin Insula leporum (nyulak szigete) elnevezés eredetileg Insula leprorum, azaz „leprások szigete” lehetett – a középkorban valószínűleg ezt az elzárt helyet választották a leprások elkülönítésére, és könnyen előfordulhat, hogy a Domonkos-rendi apácák is az ő ápolásukkal foglalatoskodtak.

A főszigetet 1790-ben Habsburg Sándor Lipót főherceg kapta meg, majd József főherceg, Magyarország nádora birtokába jutott. A főherceg kis nyári lakot építtetett a szigeten, magánhasználatra, majd még egyet, késői empire stílusban. A 18-19. század fordulóján az egyik leghíresebb vendég Kazinczy Ferenc volt, aki egyetlen napra megpihenhetett itt, mikor rabsága idején az ausztriai Kufsteinből Munkácsra szállították. 1814-ben ismét prominens személyiségek érkeztek: a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár és magyar király találkoztak József nádor nyaralójában.

1870-től már kis propelleres hajók közlekedtek Pest és a sziget között, ezek szállították az utasokat egyik úszókikötőtől a másikig. Egészen 1900-ig a Margitszigetet csak hajóval lehetett megközelíteni. A vízesésnél állt az a hajóállomás, amely a Vámház tér – Eskü tér – Tabán – Vigadó tér – Bomba tér – Császárfürdő útvonalon szállította ide a budapestieket.

Városi oázis

Sokáig csak a jómódú pesti és budai lakosok engedhették meg maguknak, hogy a szigeten keressenek felüdülést. A Margitsziget a 19. században kezdett azzá a városi oázissá válni, amilyennek ma ismerjük. Ennek a virágzó korszaknak az 1838-as jeges árvíz vetett véget. A jég kidöntötte vagy 2-2,5 méter magasan leborotválta a fákat, letarolta a virágágyakat. A nádori lak földszinti falai még húsz évvel később is nedvesek voltak.

Ez a falusias, zárt világ 1900-ig állt fenn: akkor megépült a Margit híd szárnyhídja, és onnantól az érdeklődők – belépődíj ellenében – már nemcsak kishajóval vagy csónakkal, hanem szárazon is felkereshették a szigetet, amelynek csaknem egész területét parkosították. Déli csúcsától lóvasút kocogott a sziget északi végébe. Mint Saly Noémitól megtudtuk, ez volt a főváros legtovább, egészen 1928-ig közlekedő lóvasútvonala, amelyen nyugállományú rendőrlovak teljesítettek könnyűnek mondható szolgálatot.

Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezte a Margitsziget alatti gyógyvíz feltárását, ugyanabból a rétegből, amelyből a Lukács és a Széchenyi fürdő is táplálkozik.

800 méter mélyre kellett lefúrni, hogy a szigeten hozzájussanak a kincset érő gyógyvízhez. Ybl Miklós tervei alapján 1870-ben épült meg a gyönyörű Margit fürdő, amelynek sajnos mára nyoma sem maradt – a második világháború alatt olyan súlyos károkat szenvedett, hogy az 1956-os árvíz után lebontották. Helyén ma az Ensana Thermal Margitsziget szépnek nem nevezhető épülettömbje áll.

Ugyancsak Ybl Miklósnak köszönhető az 1873-ban elkészült impozáns Grand Hotel, ahová írók, költők – köztük Arany János – jártak pihenni, és szokásban volt az is, hogy ki-ki lehetőségeihez mérten hónapokra vagy akár évekre béreljen szerényebb vagy kényelmesebb lakosztályt.

A sziget kiépül

1908-ban a főherceg eladta a szigetet a fővárosnak, azzal a kikötéssel, hogy az „örök időkig nyilvános kertként tartandó fenn”. Fejlesztésére azonban nem jutott pénz, ezért 1913-ban hatvan évre bérbe adták egy svájci, angol és fiumei-abbáziai pénzcsoportokkal létrehozott részvénytársaságnak. Ennek egész története korrupciós botrányok és pereskedések sorozata, 1921-ben mégis megnyílt a Palatinus Strandfürdő, elkészült az Országos Magyar Galamblövő Egyesület és a Nemzeti Hajós Egylet klubháza, megindult a városból az autóbusz-közlekedés, 1926-ra fölépült a szanatórium, 1930-ban a Sportuszoda, 1936-ban a Szabadtéri Színpad.

1944–45 telén a sziget súlyos háborús károkat szenvedett. Az ostrom alatt elpusztult épületek többségét nem építették újjá, de a parkot és a kulturális, valamint sportlétesítményeket apránként felújították; elsőként a Margitszigeti Nagyszállót, majd a szabadtéri színpadot, a Palatinus strandot és a Hajós Alfréd Sportuszodát.

Az Aranycsapat és Cristiano Ronaldo

A Margitszigeti Nagyszálló egyik fő profilja napjainkban is a sportcsapatok fogadása. Szinte minden nagyobb budapesti sportesemény idején laknak itt sportolók, ezért a szálloda személyzetének nagy tapasztalata van az edzőtáborok lebonyolításában.Annak idején ez volt az Aranycsapat állandó bázisa, és itt edzettek az 1953-as, legendás labdarúgó-mérkőzésre, amelyen 6:3-ra legyőzték az angol válogatottat.A sikeres felkészülést az is segíthette, hogy az edzések idején a filmgyárból hozott ködgépekkel varázsolták a Nagyrétre a ködös Angliát.

Az utóbbi időszak sztárvendégei voltak a 2021-es labdarúgó Európa Bajnokságon résztvevő portugál játékosok Cristiano Ronaldóval az élen, a csapat és a stáb ugyanis a rangadó idejére teljes egészében lefoglalta a szállodát. Egy ilyen eseményen minden a labdarúgók nyugalmáról és kényelméről szól, ezért a hotelt átrendezték, és a szobák berendezésétől a folyosókon át a liftajtókig és a lámpabúrákig minden portugál nemzeti színekben pompázott. Mint megtudtuk, mindössze négy nap alatt építették át a hotelt egy kicsi Duna-menti Portugáliává.

A Csodafürdő a Nyulak szigetén című sétán minderről bővebben is hallhat a közönség, s közben, ahogy mi is tettük, nemcsak az elegáns szállodai terekbe és lakosztályokba, de szó szerint a kulisszák mögé is bepillanthat.

(forrás:Turizmus.com)