A Pannonhalmi Főapátság történelmével, legendáival és kincseivel, s főként a bencés regulával – amely az itteni szerzetesek életvitelének alapvető mércéje – Baki László, az apátság Tricollis Foglalási Központjának irodavezetője ismertette meg az utazási irodásokat.

Az apátság 1996-ban lett világörökség, abban az évben, amikor fennállásának ezredik évfordulóját ünnepelte, a folyamatos fejlődés, fejlesztések révén ma már egész napos úti célja az ide érkező látogatónak.

Hitélet és bencés regula

Az apátság szíve, a kora gótikus stílusban épült Szent Márton-bazilika 2024-ben lesz 800 éves, s ezzel a tekintélyes korral a legrégebbi épület a szent hegyre épített monostorban, amely a történelem viharait jócskán megszenvedte.

Rongálódott a korai pogányháborúk idején, a török háborúk alatt pedig a teljes berendezése elpusztult. Első komoly újjáépítése az 1720-as évekre tehető, a jelenlegi épületek java ekkor született. 1786-ban azonban áldozatául esett II. József rendeletének – a király ugyanis minden szerzetesrendet kiebrudalt az országból haszontalanságukra hivatkozva –, és 16 évig üresen állt. Amikor visszatérhettek a bencések, hamarosan ismét nekiláttak a monostor felújításának, ezek a munkálatok az ismert soproni építő, restaurátor és festőművész, Storno Ferenc közreműködésével zajlottak az 1820-as években.

A bazilika legutóbbi felújítása 2012-ben történt, s tekintve, hogy szerzetesi templomról van szó, az egyszerűséget és a középkorra jellemző szimbolikus építészetet helyezték a fókuszba. Ennek eredményeként egy olyan különleges imahelyre léphetünk most be, amelynek lépcsőkkel is elkülönülő egyes szintjei – a keresztelés helyétől az imádkozó közösség szintjén át a legfelső szintig, ahol egykor a főoltár állt – végigkísérik az ember életének állomásait.

S mivel ezek az állomások kapcsolatban állnak egymással, az Édenkert egyik ékkövét, az ónixot választották ki arra, hogy ezeket a szinteket jelképesen összekapcsolja, vagyis a keresztelő medence felső része, ahogy az oltár is ónixból készült, de a templom kelet–nyugati tengelyének színesüveg-ablakait is vékonyra csiszolt ónixablakok váltották fel, amik nem szétszórják, hanem átengedik a fényt. A végeredmény csodálatos, hívőt, nem hívőt magával ragadó harmónia!

Nem csak könyvtár

A másik lenyűgöző helyszín az 1820-as évek elején épült könyvtár, amely ma 400 ezer könyv otthona, s ezzel Európa legnagyobb bencés könyvtára, 21. századi új funkciója révén pedig egyedi hangulatú rendezvények színhelye. Tágas, már-már fényűző belső tereit az elmúlt 200 év alatt – kisebb javításokon kívül – se újrafesteni, se restaurálni nem kellett, falain a mérleget és pallost tartó Justitia ugyanazzal a pompával jelzi, merre találhatók a jogtudomány könyvei, mint a hittudományt, az orvostudományt és a filozófiát jelképező nőalakok.

A könyvtár világításának megoldása is különleges, a beérkező fényt tükrök segítségével sokszorozzák meg, így bármilyen sötét téli napon is világosban lehet a könyveket kikeresni.

A könyvállomány ma is gyarapodik, a legrégebbi könyvük egy 800 éves kódex, ami a Szentírást tartalmazza, s az egyik legbecsesebb oklevelük a tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből, amelyben nemcsak a híres „Fehérvárra menő hadi útra” magyar mondattöredék olvasható a latin szövegben, hanem mintegy 60 magyar szó (elsősorban településnevek), rag és képző is.

Baki László azt is elmondta, hogy jelenleg a Kárpát-medencében 6 db oklevélről tudnak, ami Szent István korából fennmaradt, ebből 5 található Pannonhalmán, köztük a felbecsülhetetlen értékű pannonhalmi adománylevél is 1001-ből, amelyben István király megerősítette a bencéseket jogaikban, és ezen maradt fent a király jól ismert monogramja is.

Mint megtudtuk, a hatalmas könyvállomány több mint 65 százaléka már kereshető számítógépen is, ami fontos lépés a kutatók számára. A digitális rendszerezés folytatódik, közel 30 év szükséges ahhoz, hogy a maradék 35% (140 ezer könyv!) is fel legyen dolgozva.

Káptalanterem és Prelatúra

A MUISZ-tagoknak abban a kiváltságban is részük lehetett az apátság bejárása során, hogy a látogatók elől általában elzárt területre is bepillanthattak, így tárult fel előttük a monostor főlépcsőházából nyíló 18. századi Prelatúra, amelynek két meghitt termét a néhány évvel ezelőtti restaurálás során a legmodernebb irodatechnikai eszközökkel szerelték fel, méghozzá úgy, hogy a tündöklő barokk miliő mit sem változott.A közel 62 négyzetméteres terület – amely az itt élő szerzetesközösség mindennap használatos tere – mintegy 20 fő számára kínál emlékezetes helyszínt üzleti találkozóhoz, megbeszéléshez.

A másik ilyen különleges helyszín – amely csupán tematikus bejárások, orgonatúrák során látogatható – a Káptalanterem, ahol Kis Zsolt, a a bazilika karnagya, a gimnázium énektanára, valamint a pannonhalmi Bencés Big Band (az iskola házi zenekara) egyik oszlopos tagja rövid orgonakoncerttel kedveskedett a társaságnak. Az apátság régi barokk orgonáján, valamint egy modern orgonán Haydn- és Bach-műveket adott elő, szemléltetve, mennyire másként szólal meg a két hangszer.

Egyébként az apátság több évtizede ad otthont rendszeresen orgonahangversenyeknek, amelyeknek állandó főszereplője a bazilika 1985-ben felszentelt, 41 regiszteres koncertorgonája, amelyet minden évben a legkiválóbb orgonaművészek szólaltatnak meg.

Ima, oktatás, közösségépítés

Az apátságban egy 40 fős Szent Benedek-rendi szerzetesközösség éli életét a bencés regula, az „ora et labora!” (imádkozzál és dolgozzál!) előírásai szerint: végzik a liturgiát, vezetik a bentlakásos gimnáziumot, de könyvkiadót is működtetnek, koncerteket szerveznek, valamint saját borászatuk és gyógynövénykertjük is van.

Bánk testvér, aki a magyar mellett angolul, olaszul és franciául is szokott vezetést tartani elmondta a hallgatóságnak a regula szerinti hitéletük legfontosabb tételeit, amelyek közt ott szerepel a napi háromszori imádkozás is – a déli zsolozsmán a meghívottak is részt vehettek.

A MUISZ-tagoknak megmutatták a főapátság büszkeségét, a közösségépítés egyik „szentélyét”, a gimnáziumban található a színház- és rendezvénytermet is – egy hajdani pannonhalmi diák építészstúdiójának munkáját –, ahol Albin atya, iskolaigazgató, bencés szerzetes és történelem szakos tanár avatta be a társaságot a diákélet mindennapjaiba.

Mint elmondta, a bentlakásos fiúgimnáziumban a hagyományos tantervet tanítják normál érettségivel, a tanári karban 15 bencés és 50 civil tanár dolgozik,  az iskolai nevelés öt alappillére – közösségépítés, akadémiai tudás, kreativitás, sport, egyéni istenkeresés – szellemiségében nevelik a diákokat az életre és – amit a legfontosabbnak vél – arra, miként kezeljenek egy-egy problémát.

A monostor falai közt gimnáziumon kívül a Szent Adalbert idősotthon is működik, így összesen közel 500 személy éli itt mindennapjait.

Mennyei falatok, éltető nedűk

A látogatás során nem hagytuk ki a monostor melletti Viator Apátsági Éttermet sem, amely 2010 óta fogad vendégeket, és ott van a tíz legjobb vidéki étterem között. Étlapján főként szezonális tételek sorakoznak. Az éttermi terasz napvitorlái alatt úgy érezhetjük, hogy eggyé válunk a tájjal, s ezt az érzést az étterem óriás üvegfalai is erősítik. Azt mondják, ha az esti órákra terveznek itt fogadást, a show-t biztosan a naplemente pazar látványa lopja el.

De napközben is van itt látnivaló, a Sokorói-dombság, a szőlőültetvények és a Bakony látványa minden évszakban lenyűgöző. Ugyanilyen szép kilátás nyílik az Apátsági Pincészet kóstolóteraszáról is, ahová szintén betért a társaság egy röpke pillanatra, hogy megízlelje a 2021-es évjáratú, friss és üde PH – ÉRTÉK nevű bort, ami a Pannonhalmi Borvidék hat borászának egyéniségét és gondolkodásmódját reprezentáló közösségi fehérbor, és azonos márkanév alatt, egységes arculattal kerül piacra.

A pincészet – folytatva az ősi bencés hagyományt – jelenleg 52 hektáron gazdálkodik, 2010-ben megkapta az Év Pincészete díjat, borait a tengerentúlon is forgalmazzák.

Domboldalba vájt, igényesen kialakított közösségi tere jazzkoncerteknek és polgári esküvőknek is kedvelt helyszíne, de hangulatos délutáni, esti találkozási pont is egyben.

Gyógynövénykert és Illatmúzeum

Az apátság felfedezésének utolsó állomásaként a templomtól keletre található gyógynövénykertet mutatták be. Mint azt Baki László elmondta, a 20 hektáros terület egyik része botanikus kert lett, a másik a gyógynövénykert, ahol 30-féle gyógynövényt termesztenek, közülük is főként a francia levendulát, ami bár nem olyan nagy hozamú, mint a nemesített, hosszú levelű angol levendula, de olajának összetétele révén az a valódi „gyógyszerkönyvi drog”, és ha például levendulás kacsasültet kívánunk fogyasztani a Viatorban, azt biztos a franciából készítik.

A gyógynövénykert mellett több különféle funkciójú épület található, az egyikben az illóolajlepárló működik, a másikban gyógynövényház és manufaktúra, látványműhellyel, található itt hangulatos teázó ajándékbolttal, és itt kapott helyet az ország első Illatmúzeuma is, amelyet Zólyomi Zsolt parfümőr, a magyar „orr” szakmai tanácsadásával alakítottak ki.