Elsőként Aleksandra Kuratko Pani, az URTH vezetője ismertette a tényeket: Horvátországban több mint 10 ezer kilométer jelzett kerékpárút, nyolc nemzeti park, tizenkét természetvédelmi park és nem utolsó sorban több mint ezer falusi vendéglátóhely-farm várja tárt karokkal a magyar turistákat is.

A kerékpárral vagy gépkocsival megközelíthető településeken, farmokon pedig templomok, kolostorok, múzeumok és rengeteg látnivaló színesít egy családi programot, amelynek középpontjában természetesen a gasztronómia, a borok, az olívaligetek vagy a sonka (pršut) áll.

„Élj mint a helybeli. Fedezd fel a vidéki Horvátországot” – lett az új szlogen az agro- és falusi turizmus népszerűsítésére. Kuratko Pani elmondta, új trendek körvonalazódnak országa idegenforgalmában. Felmérésük alapján, azoknak, akik valóban szeretnének megismerkedni a vidékkel, 74 százaléka helyi ételeket kóstolna, 65 százaléka méltányolja a fenntarthatóságot, a környezetkímélő desztinációkat, 62 százaléka ott költene, ahol segíti a helyi farmokat, és 58 százalék arra kíváncsi, miként élnek a helybeliek.

Nem véletlen, hogy számtalan olyan program került az utazási irodák kínálatába, amelyek során lehet szőlőt, gyümölcsöt vagy olajbogyót szüretelni a háziakkal, pár órára besegíteni a gazdaságba, vagy egyszerűen ismerkedni mindennapjaikkal. De van lehetőség olyan farmlátogatásokra is, amelyek során a vendég szeme láttára főzik meg őseik receptjei alapján az ételt, sőt, bárki beállhat a háziakkal tűzhely mögé. Ezek a farmok rendre családi vállalkozások, és nagy részüket Isztrián, Konavle, Baranya (Baranja) régiókban, a szigeteken, vagy éppen Közép-Horvátországban kell keresni.

A magasabb adrenalin szinttel rendelkezők is meglelik a kedvükre való kikapcsolódást, levezetést az országban. A lehetőségeket Iva Bencun, a Horvát Kereskedelmi Kamara Kalandturizmus Szövetségének elnöke vázolta. Elmondta, a kalandturizmus népszerűsége rohamosan emelkedik, egy gyorsan fejlődő ágazata az ország idegenforgalmának, hisz számtalan dolog vár felfedezésre a sziklamászástól az ejtőernyőzésen, búvárkodáson keresztül a vadvízi evezésig.

Külön kiemelte a Zadar Outdoor Festivalt, amelyet idén szeptember 17-18-án szerveznek, s ahol futás, kajakozás vagy raftingolás is szerepel a műsorban, de figyelmet felkeltő például, a szezonban bármikor kipróbálható Pula-Dubrovnik közötti tengeri kajakozás is. Azért megjegyezte, hogy az agro- és faluturizmus fellendítéséhez most elengedhetetlen az utazási irodák szorosabb együttműködése is.

Suzana Marković, a Horvát Kereskedelmi Kamara Kulturális Turizmus Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy vidéken rendkívül nyitott emberek élnek, a természet és a kultúra összekapcsolása pedig jót tesz a léleknek és a testnek. Jelezte, érdemes céltudatosan érkezni egy-egy vidéki fesztiválra, felkeresni a térség kis múzeumait, a galériákat, az emlékhelyeket, megismerkedni a horvát folklórral, vagy helyet kérni egy-egy kreatív műhelyben, ahol a vendég csipkeverést, mézeskalács készítést vagy naiv festészetet is tanulhat a helybeliektől. A múzeumok tekintetében kiemelte többek között a Narona Régészeti Múzeumot, amely Vidben található és az egykori, Augustusnak szentelt templom, az Augusteum fölé épült. Ő is megerősítette, mekkora élmény egy-egy nap a farmokon és ahogy a szlogen is mondja, kipróbálni, miként élnek az ottaniak.

A szállásfoglalási trendeket Martina Nimac, a Családi Turizmus Egyesület vezetője ismertette. Adatai szerint a szállásfoglalások 52 százalékát az Airbnb-típusú szobák és lakások adják, a vendégek 21 százaléka a kempingeket választja, míg 15 százalék a hoteleket. Csak a listavezetőnél kb. 650 ezer ágy áll rendelkezésre, és elmondta, az adminisztráció annyira egyszerű, hogy nem is érdemes feketén kiadni. Az utánuk befizetett adó pedig jelentős bevétele az államkasszának.

Horvátország idén kiemelten népszerűsíti a vidéki turizmust, hogy a vendégek ne csak a tengerpartjáról ismerjék.

(Forrás: turizmus.com)