130 ezer forinttal többet szán nyaralásra a magyar lakosság a COVID-járvány előtti időszakhoz képest – derül ki az MKB Bank legfrissebb felméréséből. A 2019-es kutatás eredményeivel összevetve jelentősen nőtt azok aránya, akik mennek vakációzni, és szembetűnő az is, hogy egyre többen költenek 200 ezer forint feletti összeget üdülésük során. A megkérdezettek legnagyobb része félretett jövedelméből fedezi a nyaralás költségeit, a külföldre utazók 95%-a bankkártyával tervez fizetni és többen fordulnak hiteltermékekhez is nyaralás előtt. A megkérdezettek körében a finanszírozási megoldások közül a hitelkártya a legnépszerűbb - tájékoztatta lapunkat a társaság.
Egyre többen nyaralunk és egyre többet költünk rá
A bankcsoport két év kihagyás után újra elvégezte a lakosság nyaralási-, és a hozzá kapcsolódó pénzügyi szokásairól szóló trendkutatását, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 78%-a nyaral valamilyen formában az év során. Ez jelentős növekedést jelent a korábbi 2019-es eredményhez képest, amikor a válaszadóknak csak 64%-a tervezett vakációzni abban az évben.
A jelentősen megnövekedett utazási kedv mellett az elköltött összeg is kiugró emelkedést mutat: 169 000 forintról 301 000 forintra nőtt a nyaralásra szánt átlagos összeg a magyar emberek körében. Mindemellett 11 százalékponttal (2019: 17%, 2022: 6%) csökkent azok aránya, akik 50 és 100 ezer forint közötti összeggel számolnak az utazásra, és 17 százalékponttal nőtt (2019: 38%, 2022: 55%) azoké, akik többet terveznek költeni 200 ezer forintnál.
A legnépszerűbb hónap a nyaralásra továbbra is az augusztus, és a kutatásban résztvevők fele kizárólag belföldön keresi a kikapcsolódást, míg 15 százalékuk csak külföldi opciókat vesz figyelembe. 2019-hez képest 4 százalékponttal növekedett azok aránya, akik a tengerpartot választják pihenésre.
Legtöbben (43%) legfeljebb ötnapos nyaralást terveznek, de az emberek több mint harmada 6-10 napos, illetve közel negyede 10 napnál tovább tartó üdüléssel számol.
Ha nyaralási kölcsön, akkor hitelkártya
Az emberek nagy többsége (82%) előre spórolt pénzből finanszírozza az utazásait a kutatás szerint. Nőtt a SZÉP kártya használók aránya: 2019-ben az emberek 22%-a, 2022-ben 26%-a használja SZÉP kártyáját bizonyos fizetésekre a nyaralás során.
A nyaraláshoz igénybe vett finanszírozási megoldásokat vizsgálva látszik, hogy a hitelkártya a legnépszerűbb termék a kutatásban résztvevők körében. Ez részben annak köszönhető, hogy nyaralás során több olyan költség is felmerülhet, amely esetében jó, ha rendelkezünk hitelkártyával. Ilyen az autóbérlés, ugyanis autókölcsönzőkben jellemzően kizárólag ezt a fizetési módot fogadják el.
„A nyaralás folyamán bármikor szükség lehet arra, hogy a lehető legkényelmesebb körülmények között juthassanak további összegekhez az emberek, ehhez kiváló eszköz a hitelkártya. Egyes konstrukciók előnye, hogy a költések után pénzvisszatérítést kínálnak, így havonta akár több ezer forintot is visszakaphatnak az ügyfelek a bankjuktól. Az MKB Bank kínálatában például olyan termék is megtalálható, amely a nyaralások klasszikus költségei között szereplő kategóriákban – ilyen például a szórakozás, az éttermek, a belépőjegyek, vagy épp a benzinkutas vásárlások – extra visszatérítést biztosít egy meghatározott összegig" – mondta Somogyi Péter, az MKB Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.
Fizetési módok tekintetében is fordulat következett be a legutóbbi kutatás óta. A friss felmérés szerint – feltehetően a COVID-járvány hatására – jobban preferálják az emberek a bankkártyás fizetést nyaralásaik során, mint a kézpénzest. Minden költségtípus (utazás, szállás, étkezés, belépőjegyek és egyéb költségek) terén 40 százalék feletti azok aránya, akik inkább bankkártyával fizetnek. A külföldre utazók 95 százaléka válaszolta azt, hogy nem hagyja otthon a bankkártyáját, és 68 százalékuk figyel arra is, hogy dombornyomott kártyát vigyen magával.
A kutatásban résztvevőket arról is kérdezték, milyen módon intéznék bankkártyájukkal kapcsolatos ügyeiket, ha azzal bármilyen probléma adódna: 40 százalékuk internetbanki felületre jelentkezne be, 37 százalékuk a bankja mobilapplikációját használná, és csak 15 százalékuk keresné fel bankja telefonos ügyfélszolgálatát. Mindössze 4 százalékuk keresne bankfiókot a nyaralóhely környékén, vagyis kézzelfogható az elektronikus csatornák növekvő népszerűsége.
Tör előre a mobilos fizetés, de az okosóra egyelőre a jövő zenéje
A mobiltelefonos fizetés népszerűvé válása – legfőképp a fiatalok körében – meglehetősen szembetűnő: az emberek harmada rendszeresen használja a mindennapokban a mobiltelefonos fizetés lehetőségét, közülük pedig csak 18% nyilatkozott úgy, hogy nyaralás során nem él ezzel a lehetőséggel.
Az okosórás fizetés egyelőre kevésbé elterjedt: a válaszadók 11%-a alkalmazza a mindennapok során, ők nyaralásaik során is szívesen fizetnek órájukkal.
Nem ritka a túlköltekezés, leginkább a szállás minőségén spórolunk
A megkérdezettek 71%-a költött már az előre tervezettnél nagyobb összeget a nyaralás során, amit a legtöbben (74%) saját tartalékokból fedeznek. A megkérdezettek 23%-a használ ilyen esetekben betéti kártyát, 13%-a hitelkártyát, 2%-a pedig egyéb forrásokból fedezi a túlköltéseket.
A felmérés résztvevőitől azt is megkérdezték, mi lenne az, amin legelőször spórolnának nyaralás esetén, amennyiben faragniuk kellene a költségekből. A legtöbben alacsonyabb kategóriájú szállást keresnének (47%), ezután következnek azok, akik megrövidítenék nyaralásukat (38%), olcsóbb utazási módot választanának (34%), az ételen, italon (28%) vagy a programokon, belépőkön spórolnának (25%), illetve 24% arra is hajlandó lenne, hogy egy kevésbé népszerű nyaralóhelyet válasszon, ha le kellene vágni az utazás költségeiből.
Majdnem ugyanannyian kötnek biztosítást, mint amennyien nem
A megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha nem is mindig, de szokott utas- vagy balesetbiztosítást kötni nyaralás előtt, míg 46 százalékuk mondta azt, hogy ez egyáltalán nem jellemző rá.
Az is kiderült, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel kötnek biztosítást, ha érte már őket valamilyen kellemetlenség korábbi nyaralásukon. A válaszadók nagy részének (66%) egyébként nem kellett szembenéznie ilyen problémával.