A tengerszint emelkedése a következő évtizedek egyik legsúlyosabb, klímaváltozással összefüggő kihívása lehet a kulturális örökség védelmében Dubrovnikban – erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv.
A dokumentum adatai szerint a globálisan évente átlagosan 2,2 milliméteres tengerszint-emelkedés a térségben ennél gyorsabb ütemet mutat. Míg korábban évi 0,83 milliméteres növekedést mértek, a legfrissebb adatok már 3,62 milliméteres emelkedést jeleznek. A jelentés a városi tanács soron következő ülésének napirendjén is szerepel.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy 2100-ra a mediterrán térség UNESCO-világörökségi helyszíneinek többsége árvízi vagy eróziós veszélynek lehet kitéve. A tengervíz időszakos betörését követő kiszáradás sókristályosodást idéz elő, ami hosszú távon károsítja a kőből épült műemlékeket, különösen a történelmi városrészekben.
Az előrejelzések szerint – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése alapján – Horvátország partvidékén 2100-ig 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható, a kibocsátási forgatókönyvtől függően. A növekvő vízszint egyre nagyobb terhelést ró az óváros történelmi csatornarendszerére is, és az alacsonyabban fekvő területeken visszatérő elöntéseket okozhat.
A terv készítői szerint, ha a vízszint eléri a kritikus határt, elkerülhetetlenné válhatnak a partvédelmi beavatkozások. Ilyen lehet tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi létesítmények építése a víz betörésének megakadályozására.
A jelentés kitér arra is, hogy a térségben egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. A heves esőzések és a magas tengervíz együttesen növelik a városi árvizek kockázatát. Dubrovnik az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak.
