Bosznia-Hercegovina évszázadok óta a vallások és kultúrák találkozásának színtere. Városaiban sétálva egymás mellett bukkanhatunk katolikus templomokra, ortodox székesegyházakra, mecsetekre és zsinagógákra, amelyek mind a régió sokszínű örökségéről tanúskodnak. Az ország azonban nemcsak építészeti és vallási sokféleségével nyűgöz le: a természet szerelmeseit kristálytiszta folyók, lélegzetelállító vízesések és különleges geológiai képződmények, például a rejtélyes „boszniai piramisok” is várják.
Míg a koronavírus-járvány előtt közvetlen repülőjárat kötötte össze Budapestet és Szarajevót, ma már a bosnyák főváros csak hosszabb, szárazföldi utazással közelíthető meg. A TdM Travel Tours Kft. egyik csoportja hajnalban indult útnak Budapestről, és Horvátországon keresztül, a tengerpart érintésével érkezett meg Bosznia-Hercegovinába. Bár az utazás így időigényesebb, a változatos tájak és az út során szerzett élmények bőven kárpótolják az utasokat.
Split és Međugorje: Történelem, vallás és természeti csodák
Az első megálló a horvátországi Split volt, ahol a Diocletianus-palota ókori falai között sétálva a római múlt tárult a látogatók elé. A palota területén áll a Szent Dujmo-katedrális, egykori mauzóleum, valamint egy román stílusú harangtorony, amelyből páratlan kilátás nyílik a tengerre. A bejáratnál egy Egyiptomból származó gránit szfinx is emlékeztet a császári idők gazdagságára.
Rövid városi séta és pihenő után a csoport továbbindult a boszniai Međugorjéba, ahol 1981 óta a Szűz Mária állítólagos jelenései miatt számos zarándok fordul meg. A látogatók megtekintették a Szent Jakab-templomot, a verejtékező Krisztus szobrát és a szabadtéri misék helyszínét.
Másnap a Kravica-vízeséshez vezetett az út, ahol a félkörívben zuhogó, 25-30 méter magas vízesések látványa nyűgözte le a csoportot. Bár a márciusi idő nem kedvezett a fürdésnek, a táj így is lenyűgöző volt – nyáron a környék népszerű kiránduló- és fürdőhely.
Blagaj derviskolostora
Blagajban, a Buna folyó forrásánál található a derviskolostor, amely a 16. század körül alakult, bár a jelenlegi épület 1851-ből származik. A sziklába vájt kétemeletes tekke évszázadokon át szúfi szerzetesek vallási központja volt. Ma már nem laknak itt szerzetesek, de a vallási előírásoknak megfelelően cipő nélkül és fejfedővel lehet belépni. A kolostor mellett étterem is működik, ahol a turisták a töltött hagymát is megkóstolhatják.
Rövid városi séta és pihenő után a csoport továbbindult a boszniai Međugorjéba, ahol 1981 óta a Szűz Mária állítólagos jelenései miatt számos zarándok fordul meg. A látogatók megtekintették a Szent Jakab-templomot, a verejtékező Krisztus szobrát és a szabadtéri misék helyszínét.
Mostar: A háború és a béke találkozása
Mostar házain ma is látszanak a délszláv háború nyomai. Bár a város három legnagyobb etnikuma – a muzulmán bosnyákok, ortodox szerbek és katolikus horvátok – mind délszláv eredetű, a vallási és történelmi ellentétek mély szakadékokat hoztak létre köztük. A Jugoszlávia felbomlása utáni háborúban Mostar is súlyos harcokat élt meg, a város egyik felében bosnyákok, a másikban horvátok laktak. A küzdelmek során megsemmisült a város ikonikus jelképe, az Öreg-híd, amely a Neretva folyó két partját kötötte össze. Újjáépítése közel egy évtizedig tartott, részben magyar támogatással, 2005-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette a hidat, mini szobrát Kolodko Mihály készítette el a híd alatt – graffiti művészként ábrázolva a festőt. Bár a város nagy része megújult, sok helyen még mindig láthatók a lövedékek nyomai és a romos házak, melyek emlékeztetnek a nem is olyan távoli múlt tragédiáira.
Szarajevó: A történelem és a béke városa
Szarajevó belvárosában a Monarchia korabeli, impozáns épületek és a török bazár színes forgataga találkozik. A Baščaršija negyed szűk utcáiban kávézók és bazárok, az éttermekben balkáni ízek várják a látogatókat. A várost körülvevő Dinári-hegység most nyugalmat áraszt, és kirándulók keresik fel. A Trebević-hegyre felvonóval lehet feljutni, ahol a hegyek kedvező fekvését a háború alatt a mesterlövészek használták a város ostromozására. A háború emléke még mindig él Szarajevóban: a „Szarajevó rózsái”, a vörös gyantával kitöltött aknavetőgránát-nyomok a múlt borzalmait idézik. A város történelmét nemcsak a háborús események, hanem az első világháborút kirobbantó merénylet is meghatározza, amelyet 1914. június 28-án hajtott végre Gavrilo Princip, amikor meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét.
Visoko: A titokzatos „piramisok völgye”
Boszniai utazásuk utolsó állomása Visoko városánál a híres „piramisok völgye” volt. Semir Osmanagic régész 2005-ben jelentette be, hogy a Visocica hegyben lépcsős piramisokat talált, azonban sok tudós kétkedéssel fogadta felfedezését. Osmanagic azt állítja, hogy ezek a piramisok és alagúthálózatok 32 ezer évvel ezelőtt épültek, és egyesek spirituális erőt tulajdonítanak nekik. A látogatók számára egy egyórás túra során felfedezhetők az alagutak, amelyek izgalmas kalandot kínálnak, bár a piramisok keletkezésének története továbbra is vitatott.
