Ma már nemcsak politikai központként tekintenek Ankarára, hanem olyan városként is, amely példát mutat a 20. századi modernizáció és várostervezés terén. Ezt támasztja alá az a friss hír is, hogy Ankara felkerült a világörökségi várományosi listára – méghozzá nem történelmi romjai, hanem a köztársaság korai éveiben végrehajtott, tudatosan tervezett modern városfejlesztése miatt. Az „Ankara: A köztársasági modern főváros tervezése és építése” című pályázatot a Kulturális és Turisztikai Minisztérium a Török UNESCO Bizottsággal együtt nyújtotta be, elismerést keresve a város úttörő szerepének.

Ankara nemcsak új fővárosként, hanem a modern török identitás épített szimbólumaként is megszületett. Az 1920 és 1970 közötti várostervezési törekvések révén olyan terek és épületek jöttek létre, amelyek a köztársasági eszme hétköznapi megtestesítőivé váltak. Az Atatürk sugárút, a Kızılay tér, az Ulus városrész, a parlament három korszakos épülete, valamint parkok, pályaudvarok és minisztériumok nemcsak a város képét alakították, de egy új korszak vizuális nyelvét is megteremtették. Ezek az elemek ma is ott állnak, mint a múlt századi várostervezési ideálok élő lenyomatai – egyszerre funkcionális terek és nemzeti szimbólumok.

Ankara világörökségi várományosi státuszát nem véletlenül kapta: az UNESCO értékelése három fő kritérium mentén emeli ki a város jelentőségét. Egyrészt a kulturális cserék helyszíneként (ii), másrészt az építészeti és várostervezési példák kiválóságáért (iv), valamint harmadrészt történelmi eseményekhez és eszmékhez való szoros kötődése miatt (vi).

Ám Ankara nem csak modern arculatával nyűgöz le – több ezer éves történelme is megkerülhetetlen. A Hettiták, a Frígek, a rómaiak, a bizánciak és az oszmánok nyomai mind jelen vannak a város rétegeiben. A nemrég világörökségi védettséget nyert Gordion régészeti lelőhely az ókor mesés múltjába enged bepillantást, míg az Anıtkabir, Atatürk mauzóleuma, a modern török identitás szimbolikus központjaként zárja össze a történelmi ívet.

Ankara városi öröksége nem áll meg az ikonikus köztereknél vagy a történelmi épületeknél. A világhírű Anatóliai Civilizációk Múzeuma, a festői Etnográfiai Múzeum, valamint a Török Állami Opera és Balett olyan kulturális központok, amelyek egyszerre őrzik a múltat és formálják a jövőt – mindezt a modernista építészet jegyében.

A Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium célja, hogy e gazdag örökséget ne csak megőrizze, hanem nemzetközi szinten is láthatóvá tegye. Az UNESCO-val való együttműködés fontos lépés ezen az úton – hiszen Ankara története nemcsak a török múltat, hanem a világörökség jövőjét is formálja.