Turistaként az Európai Parlamentben

Szerző: Elek Lenke

Forrás: turizmus.com

Brüsszel egyik legfontosabb turisztikai vonzereje – a csipke és a csokoládé mellett – az Európai Parlament és annak intézményei, amelyek csoportokat és egyéni látogatókat is fogadnak.

Korábban történt

Az Európai Unió működésének megértéséhez fontos megismerni a kontinens múltját, ezért jött létre az Európai Történelem Háza. Minden túra és tájékoztató ingyenes, a legtöbb az unió mind a 24 hivatalos nyelvén elérhető. A túrákkal és tájékoztatókkal kapcsolatos részletek az EP látogatóknak szánt honlapján szintén 24 nyelven olvashatók.

A Station Europe jó kiindulópont az EP épületeinek meglátogatására. A hajdani Luxembourg vasútállomás régi, kívülről szecessziós jegyeket mutató, szépen restaurált épületében találtak helyet ennek az üdvözlőpontnak, amely elkalauzolja a látogatót a Parlament látnivalói között egy élethű maketten, illetve egy érintőképernyőn.

A Parlamentáriumban az elmúlt öt évben több mint kétmillió ember fordult meg. Itt az érdeklődőket megismertetik azzal, mit is csinálnak a képviselők. Egy 360 fokos körképet nyújtó lenyűgöző moziélményen keresztül szintén értesülhetünk erről. Még izgalmasabb, amikor a látogatócsoportok tagjai szerepjáték keretében kipróbálhatják, milyen európai parlamenti képviselőnek lenni. (Kijelenthetem: nem rossz…)

A parlamenti negyedet ismertető magyar nyelvű prospektus szerint az egyéni látogatók multimédiás vezetéssel, saját tempójukban tehetnek látogatást. Személyes tapasztalatom szerint a csoportos látogatás a jellemző, és szó sincs egyéni tempóról: sietősre fogja itt mindenki. Aki megáll és fényképezkedik, könnyen lemaradhat.

Magyarnak lenni Brüsszelben

A csoportokat ez EP-ben dolgozók fogadják, az unió összes nyelvén. Nem árt tudni, hogy három hónappal előre, interneten érdemes lefoglalni a látogatást, esetleg konkrét témákat is felvetve.

Izgalmas belépni az Európai Történelem Házába is, amely a látogatóknak különböző nézőpontokból mutatja be Európa történelmét.

Az épületek egyike a JAN nevet viseli Antall József hajdani miniszterelnökünk után. Szobra, fotója és patinás Continental írógépe az egyik folyosón látható, minden nap sokszázan haladnak el előtte. A magyar látogatók le is fotózzák a rendszerváltás kiemelkedő személyiségének szobrát és immár történelmi ereklyének számító személyes tárgyait.Az Európai Parlament egyik szegletében található másik korábbi kormányfőnk, Horn Gyula mellszobra, róla egy tanácstermet neveztek el az európai törvényhozás épületében. Jól esik tehát itt magyar látogatónak lenni – de milyen itt dolgozni? Újságíróként jó, hiszen akár magyar nyelven is hozzáférhetek tájékoztató anyagokhoz.

Hogy képviselőként milyen itt dolgozni, arról az Európai Parlament közlekedési és turizmus bizottságának alelnöke, Ujhelyi István ad tájékoztatást, aki három éve él Brüsszelben.

Irodája felé tartva egy kis Magyarország tárul elém: vidám, színes fotók láthatók a falon – a szürke, egyhangú berendezésű enteriőrt élénkítve – amelyek tudósítanak életének személyes és hivatalos eseményeiről.

Közös fellépés harmadik piacokon

Mekkora befolyással bírnak az Európai Parlament és az Európai Bizottság határozatai, döntései a hazai turizmusra? – kérdezem a magyar képviselőtől.

– Vannak olyan szakbizottsági és parlamenti döntések, amelyek minden tagállamot érintenek, így Magyarországot is, ilyenek például a légiforgalmat érintő határozatok, vagy a vízumkérdések is, amelyek minden tagországra kötelezőek. Emellett vannak olyan szakmai döntések is a különböző európai intézményi szinteken, amelyek már közvetlenül is befolyással bírhatnak a haza turizmus ügyére – emeli ki Ujhelyi István.

– Évek óta dolgozunk olyan projekteken és szabályozásokon, amelyek érdemben befolyásolhatják a magyarországi turizmus bevételeit, megerősödését. Ilyen például az Unión kívüli piacokon való megjelenés, ezzel kapcsolatban az EU és Kína közötti kapcsolatrendszer erősítése kulcsfontosságú; de említhetném az Európa Turisztikai Fővárosa programot is, amely hosszú évekre fellendítheti egy-egy desztináció forgalmát. Az elmúlt időszak egyik nagy kihívása az volt, hogy az európai intézményrendszerben a neki kijáró figyelem jusson a turizmusnak. Ez az ágazat a harmadik legnagyobb szektor, amely több mint huszonhatmillió embert foglalkoztat a kontinensen. Itt az ideje, hogy a neki kijáró figyelmet és támogatást kapja – fogalmazott Ujhelyi István.

A turisztikai ágazat szabályozását az Európai Unió a nemzeti kormányok hatáskörében hagyta, az EP-képviselő azonban többször is világossá tette, hogy a következő európai parlamenti ciklusban a turizmus területe önálló biztosi felügyeletet igényel.

Az Unióban a turizmus ma a harmadik legjelentősebb gazdasági ágazat, az EU gazdasági teljesítményének több mint tíz százalékát termeli meg és közel huszonhatmillió munkahelyet biztosít Európában.

1950-ben 25 millió turistát tartottak nyilván a világban, 2000-ben már 700 milliót, 2012-ben pedig ez a szám elérte az egymilliárdot. Megállíthatatlan a turizmus növekedése, egyre fontosabb szerepet tölt be az egyes országok gazdaságában.

Ugyanakkor jelentős a szórás: amíg Barcelona vagy Velence már a turizmus korlátozására kényszerül, addig Európa egyes régiói lehetőségeikhez képest alig kapnak figyelmet.

– Európa, mint desztináció népszerűsítése szintén a közös ügyünk, hiszen aki ellátogat Prágába, valószínűleg nem hagyja ki Budapestet sem. Ez főleg a Távol-Kelet felől érkezőkre igaz, de más kontinensekre is. Mindez azonban nem marad meg a jövőben a szlogenek szintjén, lesz rá európai promóciós büdzsé is, amelynek részletein még dolgoznak a szakemberek  – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Brüsszelben dübörög a turizmus

Brüsszel egyértelműen jól jár azzal, hogy az Európai Unió egyik fővárosa: a szállodák tömve, az éttermek úgyszintén. A Zaventem repülőtéren sem látszanak már a terrortámadások nyomai – talán csak annyiban, hogy a városban és a reptéren is sok, állig felfegyverzett katonát látni, akik vigyázzák a rendet.