Az MSE Tours Madagaszkárt is felvette úti céljai közé. Kedvcsinálóként a szigetország turizmusának régiós képviselőjével, Somogyi Orsival, valamint a Turkish Airlines budapesti képviseletének marketingvezetőjével, Földvári Andrással meséltek a szigetről a budapesti Rózsavölgyi szalonban.

 

Az eseményen megjelent Madagaszkár tiszteletbeli magyarországi konzulja is, Randrianasolo Lalarison Richard. Földvári Andrást megelőzve felhívta a figyelmet: a legrövidebb út hazájába Isztambulon keresztül vezet. Hazája nálunk még a különlegességek világába tartozik ellentétben Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal, ahol a Föld negyedik legnagyobb szigete önálló desztinációként régóta megállja a helyét — derült ki Somogyi Orsi elmondásából. A valaha a Magyar Turizmus Zrt-től „leszerelt” Somogyi előbb önkéntesként, majd később hosszabb ideig szállodavezetőként szerzett tapasztalatot az országról. Hazatérésekor úgy gondolta, hogy Madagaszkár képviseli és értékesíti a Jacaranda égisze alatt. A Somogyi által képviselt Jacaranda de Madagascar először egy tavaly májusi MUISZ-vacsorán mutatkozott be az utazási szakma számára. Érdeklődésünkre Somogyi Orsi elmondta, hogy az eltelt alig egy esztendő során a magyar kiutazók számának emelkedése tapasztalható. Kis küldő piac lévén nagy számokról nem, de még így is az érdeklődés duplázódásáról beszélhetünk. Hazai megjelenésük óta, saját és egyéb szervezésben mintegy 500-an utaztak el átlagosan 10-14 napra. A szigetországot több tucatnyi iroda programozza, 20 értékesíti is. Egyéni és csoportos út egyaránt jellemző. Magyarországról jellemzően szabadidős turisták indulnak neki, de feljövőben vannak a céges és incentive utak.

A pénteki eseményen vendéglátó MSE Tours a kis létszámú csoportokra számít — tudtuk meg Réthy Júlia ügyvezetőtől. Régiónkban a cseh, lengyel és román piacért is felel a Jacaranda. „Csehország és Lengyelország a legerősebb madagaszkári küldő piacok a régióban, Románia pedig erősen feltörekvőben van” — mondta Somogyi Orsi. Előbbi két ország teljesítménye nem okoz meglepetést. Általános tapasztalat, hogy az egzotikus déltengeri desztinációk esetében nagyságrendekkel nagyobb számokat produkálnak az évek óta egzotikus chartert indítani képtelen magyar kiutas piacnál. Nem csak nagyobb lakosságszámuk miatt.

Madagaszkár népszerűségét a páratlan és háborítatlan természet és a helyiek mosolya adja. „Egyik utasunk mondta hazatérése után, hogy ilyen lehetett a Föld, amikor Isten megteremtette” — számolt be Somogyi Orsi. A hat Magyarországnyi, 22 millió lakosú ország a földtörténet egy pontján leszakadt az afrikai kontinensről, aminek köszönhetően endemikus fajokkal teli flórát és faunát őrzött meg. Számos kaméleon, a legnemesebb Bourbon-vanília és hosszú szárnyú bálnák mellett egy itteni állatka, az éjszakai életet élő, amúgy aranyos aye-aye a világ egyik legcsúnyább állata cím nyertese. Az „evolúció játszóterét” közel 5 000 kilométernyi tengerpart veszi körül. Bár a trópusokon fekszik, klímája az esőerdőtől a sivatagig több éghajlati zónát magában foglal. Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg Madagaszkár első, egyben legismertebb magyar rajongójáról, Benyovszky Móricról és a szigeten francia megbízásból lett rövid idejű királyságáról!

Vereckei András
a szerző cikkei

 

(Napi Turizmus)