Egyre nagyobb a hőség a városokban

(Napi Turizmus)

A Föld 7,4 milliárd lakosságának több mint fele városokban él. A Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban. Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hősziget effektus hatásai is társulnak? A válasz nem túl bíztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír településeink klímájára, hőmérsékletére, így növény- és állatvilágára is. A városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken, vagy éppen a természetben, ezt az ún. hősziget effektus okozza. A mesterséges építőanyagok hővisszaverő képessége alacsony, elnyelik a nap által sugárzott hőt, majd azt visszabocsátják a környezetbe – ezáltal további hőmérséklet-emelkedést okozva. Legszemléletesebb példa erre a panel épület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondoljunk csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépünk.

Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hősziget effektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő és nem fúj a szél, a Nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban – a klímaváltozás hatására – egyre gyakoribb jelenség.

Minél több természetes anyag a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a széndioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat.  A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. Jó hír, hogy a természetes, világos mészkövek egyedülállóan kedvező hőtani tulajdonságokkal rendelkeznek. A világos mészkőből készült burkolatok, legyenek azok akár tér- vagy épületburkolatok, a napsugárzás hőjének túlnyomó részét visszaverik, ami azt is jelenti, hogy a hő kánikula idején sem akkumulálódik bennük. Szemben más anyagokkal, a fehér mészkő sohasem válik melegebbé a levegő hőmérsékleténél, így biztosítva kellemes, jól élhető környezetet a szélsőségesen meleg időszakokban is.  Nem véletlen, hogy a közterek, sétányok, középületek, lakóházak, üdülők, teraszok, pergolák legkedveltebb burkolatát hagyományosan a világos mészkő jelenti azokban a mediterrán országokban, amelyek a kiváló minőségű, világos, hazai süttői travertin-mészkőhöz hasonló kővagyonnal rendelkeznek.

Az elmúlt 100 évben csak a klímaváltozás hatására 0,6 °C-kal emelkedett a Föld átlagos felszíni hőmérséklete, ha ehhez hozzáadódik az ún. hősziget effektus okozta hőmérséklet-emelkedés, a város népességétől és beépítettségétől függően pár tized foktól egészen 10°C-ig nőhet egyes városok hőmérséklete. Nemrég írtunk Spanyolország forróságáról,de érdemes elolvasni a témába vágó, megoldást mutató, Bécsről írt cikkünket is!