Forrás: tozsdeforum.hu

A PwC európai városokra vonatkozó hatodik szállodaipari előrejelzése (European Cities Hotel Forecast) szerint az egy kiadható szobára jutó bevétel (RevPAR) alapján készülő 2017-es rangsorban Budapest 6,8 százalékos növekedéssel – Porto és Dublin után – az előkelő harmadik helyen áll.

Az eredmény azért is jelentős, mert olyan városokat, pénzügyi, üzleti és kulturális központokat utasítunk magunk mögé, mint Madrid, Lisszabon, Prága, Barcelona, Frankfurt vagy Párizs. A teljes vizsgálat 17 európai város 2016-os teljesítményét és 2017-2018-ra vonatkozó kilátásait elemezte – tudósít róla tozsdeforum.hu.

Az egy kiadható szobára jutó bevétel (RevPAR) növekedésére vonatkozó előrejelzés alapján a 2017-es rangsort 14,8 százalékos növekedéssel Porto vezeti, Dublin (8,7 százalék), Budapest (6,8 százalék), Madrid (5,9 százalék), Lisszabon (5,6 százalék), Prága (5,5 százalék), Barcelona (5,4 százalék), Frankfurt (4,5 százalék) és Párizs (3,6 százalék) előtt.

Az előrejelzés szerint a szállodák bevételeit és kihasználtságát 2017-ben várhatóan az európai gazdaságok rugalmassága, a mediterrán szabadidős desztinációk töretlen népszerűsége, és az üzleti utazók által Európának tulajdonított jelentősége határozzák meg.

Noha 2016-ban a biztonsági aggályok miatt visszaesett egyes városok vozereje, a tavalyi év 12 millióval több látogatóval és összesen 2,8 milliárd vendégéjszakával összességében újabb rekordévnek bizonyult az európai idegenforgalom számára. A szállodaipari tranzakciókat 2017-ben az amerikai és ázsiai turisták beáramlása határozza majd meg; a főbb városi desztinációk többségében várhatóan tovább nő a vendégforgalom.

 

További növekedés várható

A PwC teljesítmény-értékelés megállapításai alapján 2017-ben a városok többsége – Genf és Zürich kivételével – bevételnövekedést ér el, és 2018-ban – ismét Zürich kivételével – további növekedésre számíthat.

2018-ra előretekintve, Porto várhatóan továbbra is kétszámjegyű – 12,8 százalékos – bevétel-növekedést ér el, a rangsorban pedig Budapest (9,9 százalék), Madrid (8,2 százalék), Dublin (7,4 százalék), Lisszabon (6,8 százalék), Párizs (5,8 százalék), Barcelona (5,2 százalék), Berlin (3,1 százalék) és Frankfurt (3 százalék) követi majd.

 

Kihasználtsági rangsor

Az európai kihasználtsági rangsort mind a 2016-os tényszámok, mind az előre jelzett adatok alapján Dublin vezeti. 2017-ben a kihasználtság várhatóan két városban haladja meg a 80 százalékot, Dublinban (83 százalék) és Londonban (82 százalék), ezeket követi Amszterdam (78 százalék).

2018-ban Barcelona várhatóan megelőzi Amszterdamot, így az első három helyen Dublin (84 százalék), London (82 százalék) és Barcelona (80 százalék) áll majd.

 

Ahol a legtöbbet kell fizetni

A legdrágább város 2017-ben Genf (300,2 euró), a rangsorban pedig Zürich (244,9 euró), Párizs (229 euró), London (164 euró), Róma (148,2 euró), Barcelona, illetve Dublin (138,1 euró), Milánó (137,9 euró), Amszterdam (137,5 euró) és Frankfurt (127,4 euró) követi.

2018-ban Genf és Zürich kivételével valamennyi városban tovább nő majd az ADR. Az első öt város sorrendje változatlan marad, Amszterdam és Dublin viszont egy-egy helyet lép előre (a 9.-ről a 8.-ra, illetve a 7.-ről a 6.-ra). A rangsor felső és alsó szegmensében elhelyezkedő városok közötti, euróban számított különbség változatlan marad.

Nekik éri meg a legjobban

A RevPAR rangsort 2017-ben Genf vezeti, főként az ADR-nek köszönhetően. A második helyen Zürich áll (180 euró), mögötte pedig Párizs (165 euró), London (134,5 euró), Dublin (114,7 euró), Barcelona (110,4 euró), Amszterdam (107,6 euró), Róma (103,3 euró), Milánó (90,6 euró) és Frankfurt (90,3 euró). 2018-ban az első nyolc helyen nem várható változás, Frankfurt (93 euró) azonban várhatóan megelőzi Milánót (92,1 euró).

 

További beruházásokra készülhetünk

Az európai szállodaipari tranzakciók összértéke a 2015-ös 21 milliárd eurós rekordszintről 2016-ban mintegy 10 százalékkal, 19 milliárd euróra esett vissza, ez azonban még mindig a valaha mért második legmagasabb érték. A visszaesést főként az egyesült királyságbeli tranzakciók volumenének 60 százalékot meghaladó csökkenése okozta, mely a Brexit-szavazást övező bizonytalanságból eredt.

Németországban ugyanakkor rekordszintre emelkedtek a szállodaipari befektetések, melyek 2016-ban a teljes európai tranzakció-volumen 27 százalékát tették ki, megelőzve az egyesült királyságbeli (25 százalék), a spanyolországi (11 százalék) és a franciaországi (8 százalék) tranzakciókat.

 

A politika még közbeszólhat

A befektetési kedvet azonban befolyásolhatják a 2017-es franciaországi, hollandiai és németországi általános választások. A PwC előrejelzése szerint a szállodaipari tranzakciók volumene 2017-ben is a tavalyihoz hasonlóan alakul, az utóbbi hónapok vártnál kedvezőbb egyesült királyságbeli és európai gazdasági adatai, illetve a szállodák, mint alternatív ingatlaneszközök iránti növekvő befektetői étvágy nyomán.

„A szállodaipari befektetések 2016-ban nem tudták elérni a tavalyi év rekordszintjét, de a 19 milliárd eurós összérték még így is a valaha mért második legmagasabb. Ugyan az átlagos szobafoglaltság alapján Budapest a középmezőnyben helyezkedik el, viszont az átlagos szobaárak, illetve az egy kiadható szobára jutó árbevételek (RevPAR) tekintetében a mezőny végén áll” – véli Csuday Balázs, a PwC Magyarország igazgatója, aki úgy gondolja, hogy az alacsony bázisról azonban jelentős növekedési kilátások prognosztizálhatóak a közelgő megaesemények és a tervezett turisztikai fejlesztések következtében.

(Turizmus Panoráma Bulletin)